A mítoszok köztünk élnek – mítoszok között élünk. A görög-római és a keresztény tradíciók is lépten-nyomon felbukkannak az életünkben, ezért nem is meglepő, de mindig érdekes, ha az egymás után kezünkbe kerülő könyvek között éppen egy mitikus motívum teremt kapcsolatot. A múltkor recenzált Bartis Attila-regény (A vége) metaforarendszerének egyik (ál)kulcsa, a Minótauroszt szülő Pasziphaé szerelmi drámájának nyomába lép J. J. Abrams–Doug Dorst szimbólumszőttesének Thészeusza és vízi alkalmatossága.
Idézzük föl: az athéni hős Krétára utazva folyamatosan cserélte hajójának alkatrészeit, az elhasználódott faanyagot pedig a tengerbe hajította. Ám az őt követő másik hajó legénysége kihalászta azokat, és saját hajóját belőlük építette újjá. Így Minószhoz érkezvén, mit gondolunk, melyik megújhodott hajó volt valójában Thészeuszé?
Az azonosság és a folytonosság, a hozzájuk való sokrétű viszony megmutatása a szerzőpáros S című regényjátékának egyik tétje. A regényen belüli regénynek Thészeusz hajója a címe, amit a rejtélyes szerző, V. M. Straka írt. A név vagy egy személyt, vagy egy állandóan változó írócsoportot takar. Netán a művet fordító, Filomela Xabregas Caldeira áll az egész mögöt t ?
A kafkai-lovecrafti-hemingwayi stílusú, allegorikus történet a mindenkori hatalommal való küzdelem apoteózisa, egyben rejtjelezett üzenet. Plusz egy szerelmi történet/vallomás, melynek margóján a regényt értelmező egyetemisták üzengetnek egymásnak, magukat is beleszőve a történetbe, a küzdelembe.
Ebben a sokféle értelemben mediátor könyvben – maga a médium, a könyvtárgy is fontos szerepet kap: egy ellopott könyvtári kölcsönkönyvet imitál –, különféle mellékletek (levelek, képeslapok, névjegy, dokumentumok) lapulnak (hipertextusként) a lapok között, újabb és újabb nyomokat (akár kávéfoltokat is) hagyva/adva egy titokzatos kódfejtéshez (az olvasáshoz). Itt semmi és senki nem az, aminek látszik – még az olvasó is átváltozik! A polifónia, a nem lineáris haladási irány (regény+széljegyzetek+mellékletek) okán kifejezetten nehéz olvasni az S-t, de éppen ezért hihetetlenül izgató is, alig letehető és kikényszeríti az újbóli kézbevételt!
(Ford. M. Bíró Júlia, Geopen, 2015. 450 o.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
