Hiába szebb, dombosabb az északi part, ez csak a déliről látszik igazán – állítják a délhívők. Az északi partért rajongók szerint viszont: egyértelműen az ő partjuk az ideális, minden szempontból. Mesés tájak, jó borok és a fő érv: a Balaton itt nem hasonlít egy kacsaúsztatóra!
Íme, a Balaton északi és déli partja közötti feszültség rövid vázlata. Két egymásnak feszülő, majdhogynem kibékíthetetlen ellentét, mely emberemlékezet óta megosztja a magyar tengernél élőket és az itt nyaralókat egyaránt. Szűnni nem akaró versengés ez Siófok és Füred között, amelyek úgy állnak egymással szemben, mint Michigan és Florida az amerikai polgárháborúban. Melyik hát a jobb? Melyik esik közelebb a szívünkhöz?
Közhelyes, de mély nyomokat hagyott tudatunkban, hogy a déli oldal a kisgyermekes családoké és a fesztiválozóké, az északi oldal pedig megmaradt a friss házasoknak és a túrázni vágyóknak. Mindez sztereotípia vagy igazság? Valahol a kettő között. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a kínálat összetételéből és a Balaton sekélyességéből adódóan a déli part valóban a kisgyermekesek paradicsoma. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ugyanakkor a határvonalak elmosódtak, és mára mindkét parton számos gyermekbarát szolgáltatás található. Fesztiválokat szintén az egész tó mentén és az egész régióban szerveznek, így nem lehet általánosítani ezen a területen sem.
Megyénként vizsgálva, a balatoni régióba tartozó, ám gyógyfürdőivel híressé vált Hévíz és Zalakaros teszi Zalát a legnépszerűbbé, míg Somogy megye arányaiban szintén jobb kihasználtságot mutat a Veszprém megyei területekhez képest, feltehetően Siófok kiemelkedő vendégforgalma miatt. Ezek a városok a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összeállított, Magyarország legnépszerűbb településeinek rangsorában is évek óta előkelő helyen szerepelnek. A vendégéjszakák számai alapján a legnépszerűbb tíz település második helyén 2010-ben ismét Hévíz állt, Siófok az ötödik, Balatonfüred a hatodik és Zalakaros a nyolcadik helyen szerepelt. Siófok megelőzte Füredet, egy csatát megnyert.
Az emberek majd’ háromnegyede azért utazik a Balatonhoz, hogy feküdjön a parton, vagy lubickoljon a vízben. Minden további elfoglaltság csak ezután jöhet: városlátogatás, a természeti és kulturális látnivalók megtekintése, gyógyfürdő, gyógykezelés igénybe vétele vagy az ismerősök, rokonok felkeresése. A víz mélysége és a strandok állapota mellett a közlekedés minősége is sokat nyom a latba az északi vagy déli oldal választása során. Akinek fontos, hogy közel legyen a vízhez, az mindkét oldalon talál vízparti szálláshelyet, illetve akinek (főleg a budapestieknek) az a fontos, hogy hamar és kényelmesen jusson el a Balatonhoz, az vélhetően az M7-es autópályán jön. A vízmélységgel kapcsolatban azonban illik megjegyezni, hogy a „lidosításnak” (a strandot balatoni homokkal töltik fel) köszönhetően nemcsak a déli parton, hanem az északin is több helyen sekély strandszakaszok jöttek létre, a kisgyermekes családok igényeihez igazodva.
Idén az északi part a biopiacok nyitásában remekelt. Kutyával való fürdésre is Tihany közelében van egyedül lehetőségünk. A déli part ezzel szemben pulzáló éjszakai életével fiatalok ezreit tartja izgalomban. Szigliget, Nagyvázsony és Rezi várai magasodnak északon, délen a balatonboglári Várdombon ékeskedő gömbkilátó vonzza a kirándulókat, vagy akár a balatonföldvári Galamb-sziget, melyre hangulatos, galambházakkal díszített hídon lehet átjutni.
Észak és dél versengése soha el nem múló, meddő harc…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
