Bejön az Oscar-matek?

Egy profi vegasi bukméker – csupán a piaci mutatók alapján – az Entertainment Weekly hetilapnak kiszámolta: 71 százalék a 12 év rabszolgaság esélye, hogy elnyerje a legjobb filmnek járó szobrot, Cate Blanchett (Blue Jasmine) 85 százalék eséllyel lesz a legjobb színésznő, Matthew McConaughey (Mielőtt meghaltam) pedig 74 százalékkal a legjobb színész. Az egyetlen szoros verseny az eredeti forgatókönyvek között várható: A nő és az Amerikai botrány 46 és 40 százalékos esélyt kapott. De vajon meg tudnak-e lepni bennünket mégis az Oscar-szavazók?

Az utóbbi három évben folyamatosan változó jelölési rendszer (már nem a legjobbat kell beikszelni, hanem sorrendbe rakni a három kedvencet) és az internetes szavazásra való nem egészen zökkenőmentes átállás miatt nehéz Oscar-trendekről beszélni. Ám hosszú évek óta először most nincs olyan film sem, amely tucatnyi jelölést begyűjtött volna. A legjobb filmek mezőnyében a „tipikus Oscar-favoritok” (erős színészi alakításokkal, bravúros történetmeséléssel, gyakran politikai üzenettel bíró filmek), mint a nagy formátumú A Wall Street farkasa, illetve a kifinomult, mély drámák, mint a 12 év rabszolgaság és a Nebraska mellett az idén több formabontó, témáját és filmezését tekintve is újító alkotás esélyes. Úgymint A nő, Spike Jonze utópisztikus románca egy férfi és egy mesterséges intelligencia „szerelméről”, a fordulatos szélhámosfilm, az Amerikai botrány, valamint „minden idők legszebb űrben játszódó filmje”, a Gravitáció, amelynek bravúros rendezéséért Alfonso Cuarón szobrot is kaphat.

Szupertiktos zsűri

A Los Angeles Times filmdíjblogja, a The Envelope szerint befolyásolja az esélyeket, hogy egy film hány jelölést kapott, nyertek- e már a színészek vagy a stábtagok. Előnyöket ad az óriási stúdióháttér és reklámgépezet is, míg a kis költségvetésű, korlátozott körben forgalmazott független filmeknek épp az eszköztelenségből eredő kreativitás növelheti az értékét. Nekik „köszönhetjük” azt is, hogy fél évvel a gálaszezon előtt már boldog-boldogtalan Oscar-esélyes filmeket tölthetett le a netről, mivel ők kezdték el DVD-n szétküldeni az akadémiai tagoknak a megtekintő példányokat. Noha az 1927-ben alapított Filmakadémia tagjainak névsora titkos, a Los Angeles Times két éve sok mindent kiderített az 5765 fős szervezet összetételéről. Eszerint 94 százalékuk fehér (és 2-2 százalék az afroamerikaiak és a spanyolajkúak aránya), 77 százalékuk férfi, átlagéletkoruk pedig 62 év. Tavaly meglepően sok (276) új tagot vettek fel (átlagéletkoruk 51 év), így az 50 évesnél fiatalabbak aránya 14 százalékra csökkent. Többségük hagyománytisztelő, alapvetően liberális beállítottságú. Mivel a tagság egy életre szól, sokan már nem is aktívak a filmgyártásban – ezért is igaz, hogy az Oscar nem arról szól, hogy áll most a hollywoodi filmgyártás, hanem hogy milyen képet szeretnének sugározni magukról –, ám a mamutszervezet nem nyitott a drasztikus változásokra, így aligha elképzelhető, hogy az Oscar-szavazók körét egyszer az aktívakra szűkítik.

A tagok közt nagy többségben vannak a színészek, akik szeretik az olyan filmeket, melyekben erős, nagy ívű drámai alakítások vannak. Ilyen a 12 év rabszolgaság is, melyet kissé magára is hagyott Steve McQueen rendező, de a filmet elvitték a hátukon kiváló színészei (Chiwetel Eijofor, Lupita Nyong’o és Michael Fassbender) meg is kapták az Oscar-jelölést. Noha Leonardo DiCaprio örökre beírta magát a filmtörténelembe, mégis, A Wall Street farkasában benne van a rendező, Martin Scorsese kézlenyomata is – csakhogy a hedonizmust ünneplő, perverz szexben, drogmámorban és erkölcstelen üzletekben tobzódó filmje nem biztos, hogy elég „pozitívnak” találtatik a győzelemhez.

Mindent a győzelemért

Láttunk már példát arra, hogy minél jobban átalakult (megcsúnyult) valaki egy szerep kedvéért, annál több díjat kapott. George Clooney is csak akkor tudott nyerni, mikor a Sziriána című film kedvéért dús szakállat növesztett és felszedett 20 kilót, de Nicole Kidman Az órákban, vagy Charlize Theron A rém című thrillerben sem a tőle megszokott elbűvölő és tökéletes megjelenésével nyert. Most Matthew McConaughey fogyott húsz kilót szerepéért, valamint filmbéli partnerének, a transzszexuálist alakító, „nőiesített” Jared Letónak (legjobb férfi mellékszereplőként) hozhat szavazatot az átalakulás, akárcsak Cate Blanchettnek a Blue Jasmine összetört hősnőjeként.

Kate Winslet 2006-ban a Futottak még… című brit komédiasorozatban önmaga paródiáját játszva azt mondta, „Oscart kapni csak holokausztfilmért lehet” – ő két évre rá a Felolvasóban egy volt náci fegyőrnő alakításáért meg is kapta. Még ha kijelentése ironikus túlzás volt is, annyi igaz, hogy a társadalmi problémák és gócpontok kiemelt figyelmet kapnak. Mint például a rabszolgának eladott, szabad színes bőrű férfi megpróbáltatásainak története (12 év rabszolgaság), illetve a homofób cowboy nézeteinek átalakulása, miután megismerkedik a szintén HIV-fertőzött transzszexuálisokkal és melegekkel (Mielőtt meghaltam), illetve az új, „feminista” Disney-rajzfilm is (Jégvarázs), melyben a hercegnő már nem megy vakon férjhez az első kérőhöz.

Bár Szász János alkotása, A nagy füzet nem jutott be a legjobb idegen nyelvű filmek közé, ebben a kategóriában az idén is többségben vannak az európai alkotások. A legfőbb esélyes a Fellinihez hasonlított Paolo Sorrentino filmje, A nagy szépség című olasz film, mely az Európai Filmdíjtól kezdve a BAFTA-ig mindenhol tarolt már, nehéz lesz épp az Oscart „elbuknia”.

No de aki nem nyer szobrot, 80 ezer dolláros ajándékcsomaggal vigasztalódhat az idén, melyben Las Vegas-i, hawaii, illetve Japán körutazás, kanadai hegyi túra és a szokásos luxuscikkek (méregdrága vodka, baconszalonnás csokoládé, svájci óra, dizájnertáska, egzotikus tea- és borválogatás, valamint bio-szépségápolási termékek) mellett akrobataleckékre, gázpisztolyra, kutyaeledelre és vaginafiatalító kezelésre is kap kupont – amelyet az urak hajbeültetésre válthatnak be. Jobb, ha nem is találgatunk, mit akarhat üzenni ezzel Hollywood.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!