Nem írom, hogy betegség, hiszen nem fáj, nincs lázad sem, de ha rád tör a fekete roham, akkor sikoltozni kezdesz. Ahogy a torkodon kifér… Miközben a társadalom egynegyede fóbiás, be kell valljam: jófajta hazai bunkóként, évekig gyanakodva szemléltem az olykor elém kerülő eseteket.
Emlékszem például, egyszer egy nő szorult be székházunk liftjébe, onnan üvöltött segítségért, mire én rendre utasítottam, hogy ne hisztériázzon, itten újságírás folyik, nézze meg az ember…
Aztán, amikor engem is elért a kór, egy kicsit (nagyon) másként láttam a világot. Szépen fejlett klausztrofóbiám lett; a legdöbbenetesebb felismerés, hogy azóta ketten vagyok: én, egy amúgy meglehetősen higgadt hatvanas pasi, aki nem érti, hogy a másik énje miért is nem képes uralkodni magán?
Hogy ez miképp működik? Néhány éve motort vettem, hozzá bukósisakot. Otthon felpróbáltam, vizsgálgattam, tetszettünk magunknak, de aztán le akartam venni. Igen ám, csakhogy nem néztem meg, hogyan is működik a csatja, hiába rángattam, nem nyílt. Talán három másodperc kellett, és elindult a fekete sötétség, rohantam a konyhába, hogy egy késsel levágjam a szíjat. Ez a mozdulat nagyjából 60 ezer forintba került volna. Habozás nélkül meg is teszem, ha szerencsémre, a konyhaajtó küszöbén nem oldódik meg végre a csat… Mire a hatvanas énem: te hülye, láttál már valakit fején bukósisakkal eltemetni?
Egy ízben, a rádióban okos tudósok értekeztek a különféle fóbiákról, mert van belőlük vagy ezer. Az egyik legröhejesebb az, amikor a delikvens reggelente állandóan mindent ellenőriz: elzárta-e a mosógépet, leoltotta-e a villanyt, bezárta-e az ajtót, megetette-e a kutyát – ezért aztán alig tud elindulni otthonról. Ott szambázik az ajtó előtt, már indulna, de még azért visszaszalad néhányszor: megnézni, mi van a tévével, a vasalóval, a rádióval, ezzel-azzal, aztán, ahogy megnyugodna, újabb kételyei támadnak, s kezdődik minden elölről… Betegség ez? – kérdezték a műsorba meghívott tudós doktort. Némi tűnődés után így válaszolt: ha olyan a munkahelye, hogy eltűrik a késést, akkor nem, de ha blokkolnia kell időben, akkor bizony komoly kórságnak számít…
Velem, persze, ilyesmi nem fordulhat elő. No, istenem, a múltkor is éppen csak a szomszéd kerületből fordultam vissza ellenőrizni, hogy jól zártam-e be a bejárati ajtót, amit én zártam be néhány perce. Jól…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
