Biológiai hadviselés

Országos hakniján Pécsre érkezett a kecskeméti Katona József Múzeum vándorkiállítása, amely 16-os karikával, igazi pajzán köcsögökkel, pénisz alakú agyagbutellákkal, pikáns sztorikkal és elképesztő számokkal lebbenti fel a fátylat az első világháborúban harcoló katonák lövészárkon túli magánéletéről.

Mit tippelnek, hány katonát szolgált ki naponta egy az átlagosnál kicsivel jobban teljesítő tábori prostituált az első világháborúban? Aki nem érte el a 100-at, csak azért tehette, mert volt olyan szép vagy szerencsés, hogy a besorolása alapján a tiszti bordélyok tartottak rá igényt. Az I. kategóriás kéjnők akár 1 órát is enyeleghettek a tábornokokkal, selyemharisnyát kaptak, melyre a legkiváltságosabbaknak még egy piros tábornoki csík is dukált. A „hagyományos” városi bordélyházakkal szemben a katonai bordélyok rendkívül szigorú szabályozás alá estek: a katonai kéjhölgyek például nem lehettek 18 év alattiak, szüzek vagy házasok, no és gyenge testalkatúak sem – bírni kellett a megpróbáltatásokat és az akár napi 100 közlegényt. A rangsornak is komoly jelentősége volt: egy legénységi prostituált például fölfelé soha nem ugorhatott kategóriát, ugyanakkor az elhasználódott tiszti pillangók kíméletlenül lecsúszhattak, amikor megérkezett a friss eresztés.

Maga a tárlat – egy-egy népi erotikus tárlót leszámítva – látványra nem nagy durranás, inkább a történetek és érdekességek közötti bogarászás adja az élményt. Amikor az első világháborúról esik szó, eszébe sem jut senkinek arra a párhuzamos hadviselésre gondolni, amit a katonák a tényleges harcok mellett a vágyaik és késztetéseik ellen folytattak. Bár a propaganda úgy képzelte, elegendő felhívásokkal bombázni a kiéhezett bakákat – „az összes érzéki vágy, de főként a természetes nemi ösztön feletti uralom az, ami az embernek méltóságot kölcsönöz és őt az állat fölé helyezi” –, ismerjük az emberi természet és a propaganda viszonyát. 1915-re, alig egy évvel a háború kitörését követően már 700 000 volt a különféle nemi betegségek – szifilisz, kankó, lágyfekély – miatt a frontról kiesett katonák száma. A hadügyminisztérium kénytelen volt kézbe venni az ügyet, hogy ne veszítse el a kontrollt: a hadszíntérhez közeli elhagyatott kastélyokban, falusi házakban és vasúti vagonokban tábori bordélyokat rendeztek be; a nemi beteg kéjhölgyeket pedig, kiemelve a rendszerből, biológiai fegyverként vetették be. Persze az ellenséges vonalak mögött.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!