Minden kutató álma, elnyerése sokszor egy egész élet munkája.

Olyan felfedezések legmagasabb jutalma a Nobel-díj, amelyek a világot jobbá teszik, előre viszik. Létezik azonban egy másik Nobel-díj, amely magyarra leginkább „Bolond Nobel-díjnak” fordítható. Ezt minden évben a legfeleslegesebb és legnevetségesebb kutatásokért osztják ki. A szerencsés felfedezők itt maximum egy vállveregetésre és egy kellemes vacsorára számíthatnak, pénzjutalom ugyanis nem jár érte. A csaknem 20 éve alapított díj célja a tudomány népszerűsítése.

A rendhagyó díjátadó ünnepséget idén is a Harvard Egyetemen rendezték meg a boldog és lelkes közönség papírrepülő-dobálása közepette. Az IgNobel-díj (az angolból származó ignoble, azaz alantas, bolond szóból) olyan kutatások elismerése, amelyet nem lehet, vagy nem érdemes megismételni. Szinte hihetetlen, hogy egyes kutatók mire nem sajnálnak időt, pénzt és energiát. Itt van például egy japán kutatópáros, aki egy „beszédösszezavaró” szerkezetet fejlesztett ki. Ez a kis készülék hivatott a hosszan, lassan és unalmasan, vagy az éppen érthetetlenül gyorsan beszélő szónokokat, előadókat megzavarni. Működési elve, hogy a szónokra ráirányítva a készülék néhány milliszekundumos késleltetéssel megismétli az elhangzottakat. Biztosan sok évig tartott a csimpánzok fenekét és arcát összehasonlító vizsgálat is, melyből kiderült, hogy ezek az állatok képesek fényképek alapján egymás arcát és fenekét társítani, és később a hátsóikról is felismerni egymást.

Az oroszok Béke IgNobel-díjat nyertek a régi orosz töltényeket apró új gyémántokká alakító kísérletükkel. A kémia díjazott, Johan Petterson azt fejtette meg, hogy miért lesz egy svéd kisvárosban, Anderslövben egyes házakban zöld az emberek haja. Bebizonyította, hogy a régi, elöregedett rézvízvezetékek a hibásak. Bár ez a világ számos táján elterjedt jelenség, egyedül a svédek világosszőke haja esik áldozatul a magas réztartalmú víznek. Orvosi szempontból igen hasznosítható az a felfedezés, melyet a franciák tettek. A bélgázok részletes tanulmányozásával céljuk az volt, hogy béltükrözés során a betegek ne robbanjanak fel a bennük termelődő gázoktól. Hihetetlenül hangzik, de nagyon ritkán bizony előfordulhat ilyen horrorisztikus szövődménye az amúgy rutinbeavatkozásnak számító vizsgálatnak. Elrugaszkodott, hihetetlen ötlet tehát van bőven, de ahogy a nívós díj filozófiája is tartja: megismételni, megvalósítani valóban nem érdemes őket.

(H. Zs.)

Címkék: tudomány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!