Szép az, ami érdek nélkül tetszik. A frázissá koptatott kanti kijelentés kontextusa nélkül persze citálható, de filozófiája ettől még nem megragadható. A mai kor cinikus gyermeke pedig csak gúnyosan kacag, mert ugyan mi van manapság, ami érdek nélkül való…? Hogy kinek mi az érdeke – esztétikától függetlenül –, s hogy mit talál szépnek vagy csúnyának, a politikai játszmák terepén sem mindegy. Különösen akkor, ha éltető nedű a vizsgálat tárgya.
Badacsonytomajban, a Badacsony tóra néző lejtőjén, a Kisfaludy- és a Szegedy Róza-féle házakkal egy magasságban, a régi présházak és villák között, sőt, az egykori Bormúzeum öreg, bazaltkő homlokzatú épületének a helyén, egy errefelé még soha nem látott épületegyüttes nőtt ki a hegyoldalból. A három elemből álló, összesen másfél milliárdos beruházásból borfeldolgozó üzemet, látványpincét és borhotelt épített a Bazaltbor-Badacsony Kft., amely cég – pénzügyi partnerén kívül – valójában egyetlen fiatalembert: Laposa Bencét jelenti. Ő az, aki már az épületekkel is ki akarta fejezni, hogy a harmadik évezredben talán illő lenne valamilyen módon megújítani a borászatot. Valószínűleg ő is építhetett volna boltíves, nemes penésszel borított, fahordós pincét, mi több, akár a családi örökség is erre biztathatta volna. Hiszen édesapja, Laposa József építész, tájépítő szakmérnök munkásságát a történelmi borvidékek megőrzésének, korszerű, mégis hagyománytisztelő fenntartásának szentelte. Sőt, badacsonyi szőlőjéhez olyan mértéktartó, téglaboltozatos pincét, présházat, borkóstolót tervezett, amelynek a homlokfalát alig venni észre a körülötte zöldellő hegyoldalban.
Az ifjú Laposa azonban azt mondja: olyan legyen az épület, ami már önmagában is megjeleníti a mát, s már önmagában alkalmas a márkaépítésre. Bence agrármérnökként végzett, majd következett egy hosszú tanulmányút: bejárta és megismerte a világ vezető borászatait, legyenek azok Argentínában vagy Ausztráliában, s ezek után döntötte el, mit is szeretne kezdeni az összeszedett tudással.
Az épületegyüttes ötletével Kiss Péter építészirodájához fordult, majd megindult az aprólékos tervezés, amelynek eredményeként 2009-ben elkészült a borfeldolgozó és a borhotel; a látványpince pedig most tavasszal nyit. Amire talán nem gondolt: hogy az alapkőletételre manapság több mint rosszhírű – értsd: szocialista kötődésű embereket – hívott. Közöttük volt Gráf József egykori mezőgazdasági minisztert, Ujhelyi István szocialista politikus, Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács korábbi elnöke; no, így már azonmód lett is magyarázata annak, hogy miért is nyerhettek uniós támogatást…
A kormánypárti sajtó tehát támadásba lendült. „Tájseb a Badacsony oldalán”, indított a Magyar Nemzet. „Durva ökölcsapás a tájra: ezzel csúfították el legszebb magyar szőlődombunkat” – harsogta a Heti Válasz, amely orgánum egyébként „úgy tudja”, hogy a beruházás engedély nélkül, szocialista politikai hátszéllel épült, esztétikailag pedig megkérdőjelezhető.
Újsághír: Az ArchDaily, a világ legolvasottabb építészeti szaklapja, 2010-ben először rendezte meg az Év Épülete (Building of the Year) versenyt, amelyre a szakma legjobbjai szavaznak.
A Laposa pincészet kategóriájában az első lett.
Még az is elképzelhető, hogy érdek nélkül…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
