Az Operettszínházban zajló és hagyományteremtőnek szánt I. Budapesti Nemzetközi Operett–Musical Fesztivál, melynek már csak két előadása van hátra, úgy tűnik, igazolta a szervezők előzetes várakozásait.

 
Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

A fesztivál az Operettszínházzal partneri és baráti viszonyban álló berlini, bukaresti, csíkszeredai, kolozsvári és szentpétervári zenés színházak vendégszereplésére épített, de a hazai társulat több előadása is szerepelt a műsorban. Kerényi Miklós Gábor igazgató szerint az operett- és musical-előadások speciális turisztikai vonzerőt jelentenek Budapest számára, hiszen a világon London után a mi fővárosunkban látható a legtöbb zenés színházi darab, ráadásul egész Közép-Európában nálunk a legmagasabb az előadások színvonala. A fesztivál kínálata igen sokszínű volt: láthattunk hagyományos operettet, kamaradarabokat, musicalt és rockoperát is.

Tolcsvay László Isten pénze című musicalje nyitotta sort a Csíki Játékszín tolmácsolásában. „Somogyi Szilárd rendező munkája az elmúlt 20 év legnagyobb sikere Csíkszeredán” – mondta a főigazgató. Az Operettszínház Pesti Broadway Stúdiójának növendékei Pintér Béla már-már kultikussá vált Parasztoperáját adták elő, a berlini Uckermärkische Bühnen Schwedt német–francia Piaf-emlékesttel érkezett.

A legpikánsabb program kétségtelenül Presgurvic Rómeó és Júlia című musicalje volt: a darabot a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház társulata játszotta el úgy, hogy a Capulet család román, a Montague magyar volt, a herceg és Lőrinc barát pedig mindkét nyelven beszélt-énekelt. A történelmi és politikai felhangoktól sem mentes előadás óriási sikert aratott. A sikerdarabot az Operettszínház társulata is előadta a fesztiválon. Oroszországból a szentpétervári Zenés Komédia Színház vendégszerepelt: Kálmán Imre Marica grófnője orosz nyelven (magyar felirattal) egzotikus csemegének számított. Szintén Pétervárról érkezett egy stúdióelőadás is: ma este Bernard Slade Jövőre, veled, itt! című komédiájának musicalváltozata látható. (Ennek itthoni és kinti változatát egyaránt Somogyi Szilárd állította színpadra.) A marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának zenés feldolgozását hozták – magát a darabot egyébként nem is olyan rég már láthattuk a Müpában. A fesztivál keretein belül megrendezett Nemzetközi Operettgálára a berlini Komische Oper vezető művészei közül is érkeztek páran – elővetítve a két intézmény közötti sokat ígérő együttműködést. Az Operettszínház szorgalmasan építi nemzetközi kapcsolatrendszerét: az elmúlt években turnézott Ukrajnában, Izraelben, Finnországban, német nyelvterületen pedig száznál is több előadást tart a Szépség és a Szörnyetegből és gálaműsorokból. Kerényi Miklós Gábor épp egy londoni és egy brightoni partnerség kialakításán fáradozik – ha az együttműködések létrejönnek, és a fesztivált jövőre is megrendezik, az izgalmas színfoltja lehet a magyar színházi életnek.

Fesztiválzárásként a Kolozsvári Magyar Opera Cirkuszhercegnője látható április 29-én – ezzel egyben a Kálmán-darab jövő évadbeli, hazai premierjére is hangolhatunk. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a hazai Cirkuszhercegnőt ugyanaz a Szabó Emese rendezi-e majd, mint a kolozsvárit, a szervezők azonban „látványos, konkrét, mai áthallásokat is tartalmazó előadást” ígérnek. Aki szeretne még bejutni a majdnem egy hónapos fesztivál záró előadására, az nem árt, ha siet: a rendezvénysorozat összes többi darabjához hasonlóan már jó előre szinte teljesen elfogytak a jegyek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!