20 év után újabb átnevezési hullám söpör végig Budapest utcáin. A humoreszknek ható Elvis Presley tér keresés mellett könnyen Szent László híd lehet a Lágymányosiból, s a védett névnek számító Ferihegyi repülőtér is Liszt Ferenccel köthet „kényszerházasságot” – figyelmen kívül hagyva a Tárcaközi Földrajzinév-bizottság szakvéleményét.
A Vörösmarty Mihály lányát, Deák Ferenc gyámleányát feleségül vevő Széll Kálmán pénzügyminiszter, majd miniszterelnök neve hamarosan ismét összeforrhat a forgalmas budai – 1938-tól – közlekedési csomóponttal, a Moszkva térrel – nincs új a nap alatt, a budapesti közterületnevek (vissza)változásai évszázados múltra tekintenek vissza.
A várostörténeti gyűjteményes munkák közül a mai napig iránymutató Ráday Mihály bevezető tanulmányával megjelenő 1998-as kiadású Budapest teljes utcanévlexikona címet viselő kiadvány, mely a főváros megalakulásának 125. évfordulójára jelent meg. Annál is inkább kalauzunkként tud szolgálni a Mészáros György és Búza Péter segédletével összeálló kötet, mivel a fővárosi önkormányzat internetes utcanévlexikona, melynek a legnaprakészebbnek kellene lenni, jelenleg nem üzemel. A helytörténeti adattár és kísérőírásai megerősítik azon tényt, miszerint a köztereink el- és újranevezése nemcsak spontaneitásból, a német utcanevek magyarra fordításából, netán a kibővült főváros utcáinak rendszerezéséből, de ugyanígy az éppen hatalmon lévő politikai kurzusok ideológiájából, kommunikációs érdekeiből történik.
Utcáink névadása tekintetében immár a hetedik korszakba léphetünk. A török uralom előtti kor, a hódoltság kora, a Buda visszavívásától 1873-ig tartó időszak, majd a II. világháború ideje, az attól egészen 1989-ig tartó korszak, s az azt követő 20 év után ismét névadási lázban ég a város..
E kapcsán pár példa erejéig érdemes megtekinteni, hogyan jártak el elődeink!
120 év alatt a Sugár út volt már Andrássy út, Sztálin út, Magyar Ifjúság útja, Népköztársaság útja, majd ismét Andrássy Gyula nevét viselő út.
A budai pasák iratai még Nagy mahalleként emlegetik – írja Búza Péter –, a középkorban Nagy vagy Fő utcának nevezték, 1695 táján azonban I. Lipót császár után az első keresztneves utcánk lett a Lipót, amelyet ma – 1789-től – Váci utcaként ismerünk.
A Városligetet a Belvárossal összekötő egyszerű csapást kereskedő zsidó családok építették ki utcává, s 1740-től Mittermayerische Gasse néven illetik. Később, mivel a keresztező Országút sarkán állt az Angol királyhoz címzett fogadó, Englische Gassénak, majd Engelische König Gassénak, 1810-től Englische König Gassénak hívják. 1820 körül ezt keresztelik át Drei Könige Gasséra, 1874-ben nyeri el az utca neve mai formáját: a Királyt, igaz 1950-től 1989-ig a Majakovszkij nevet aggatták rá.
1929-ben, egy évvel Albrecht Dürer halálának 400. évfordulója után kapta az addigi István főherceg nevét viselő út a Gyula melletti Ajtós községből felmenői által elszármazott festő nevét. Ám nem teljes hosszában, az Erzsébetvárost átmetsző szakasza 1949-ig tartotta magát korábbi elnevezéséhez, akkortól viszont 1989-ig Landler Jenő adta hozzá nevét.
T. Somogyi Magda nyelvész nagyon jónak tartja a motivált utcaneveket, pl. a Duna közelében épült lakóparkok utcanevei sokszor halnevekből álló utcanévbokrok, vagy a budai oldalon a Hegyvidéken sok az állatos, növényes elnevezés. Szintén jók a semleges utcanevek. Új lakótelepeken, újonnan beépült városrészekben gyakori, hogy nem személyekről nevezik el az utcákat, hanem inkább utcanévbokrokat képeznek: növények, állatok, rovarok, bogarak, vagy akár mesehősök nevei találhatóak egy „bokorban”.
Kispiricsizma-dűlő
Vidéken – főleg a kelet-magyarországi régióban – nem túl sűrűn, de azért előfordul, hogy véletlenül, vagy a lakók „nemtörődömségéből” megmaradtak a szocializmusban született olyan utcanevek, mint a Zalka Máté, Sallai Imre, vagy a Vorosilov. Ezért fordulhat elő például az is, hogy ha Egyházasgergén szeretnénk betérni a katolikus templomba, akkor a Lenin út 90-es szám alatt kell keresgélnünk, a Gara-Bácsszentgyörgy Általános Művelődési Központot pedig a garai Vöröshadsereg utca 3-ban találjuk.
Ha pedig a Nógrád megyei Buják faluba költözünk, választhatjuk maguknak akár az Ötéves terv utcát is. Persze vidéken más érdekes táblákba is könnyen belefuthatunk. Kecskeméten például a Mária-hegyen végigsétálhatunk az Umcacca utcán, és mosolyra késztethet bennünket, ha hirtelen a pécsi Kispiricsizma-dűlőn, vagy a csömöri Kacérgiliszta utcában találjuk magunkat. Említhetnénk persze még rengeteg példát a zalaegerszegi Átalszegett utcán át a debreceni Gázvezeték utcáig. Az az egy biztos, hogy remekül feldobják egy város, vagy falu hangulatát mindamellett, hogy a legnépszerűbb Fő, Kossuth, Petőfi, Deák, Hunyadi, Dózsa, vagy Bartók Béla utcákról sem kell lemondanunk.
Budapesten
- a mai várbeli Színház utca már a török korban használatos volt, akkor a Bizánci utca nevet viselte
- legrégebbi hivatalosan elkeresztelt mai közterületünk az V. kerületi Nádor utca
- Döbrentei Gábor nevéhez fűződnek a következő „dűlőnév-átkeresztelő” elnevezések az 1840-es évek közepéről – amikor a Farkasrét, a Kurucles, a Kútvölgy, a Naphegy, a Sashegy, a Virányos, vagy a Zöldmál is magyar nevét kapta –: Csilebérc (egy l-lel), Hunyadorom, Vérhalom, Istenhegy
- 1695-ben 28 pesti, illetve 79 budai utcát/teret tartottak nyilván; 1851-ben 213, illetve 101 volt a számuk;
- a legrövidebb utcanevünk a VI. kerületben található: az Ó (azaz Öreg) utca, amit korábban Új utcának hívtak
- római számneves utcák a Baross Gábor-telepen (XXII. ker.) és Rákosligeten (XVII. ker.) maradtak fenn a mai napig ún. utcanévbokorban
- költőink közül Petőfi a legnépszerűbb – utcanév tekintetében biztos: 13 utca, 4 tér viseli nevét, Vörösmartyét 15, Arany Jánosét 12
- Virág utcából 6 is van, de nagy fölénnyel vezet a Rózsa 29-cel, a Tulipán 9, a Szegfű 8, az Ibolya 7 utca neveként szerepel
– az Árvácska utca legalább nem maradt egyedül, a II. és a III. ker.-ben is van belőle
- Gyümölcsök közül Narancsból csak egy van, ahogy Alma, Ananász, Dinnye és Meggy utca is, Körtéből és Cseresznyéből 2
- két közterületünk éppen névtelenségével emelkedik ki társai közül, a Névtelen tér Pesterzsébeten, és a Névtelen utca a XXII. kerületben
- aki végig akar menni az Akácos úton, a XVI. kerületben megteheti, aki beéri utcával, választhat a XI. és a XVIII. kerületi között
Legyen inkább Ed Sullivan tér
Felőlem akár Elvisről is elnevezhetnek teret, csak akkor tegyék ezt valódi okok alapján. Tarlós István főpolgármester egy hónapja úgy döntött, a királynak helye van a fővárosban, amiért együttérzését fejezte ki az 1956-os magyar forradalommal és egyben adománygyűjtésre szólította fel az amerikaiakat. Rosszul tudja. A király valójában szóra nem, csak éneklésre méltatta az 1956-ban történteket. Ráadásul tette mindezt 1957 januárjában, ami természetesen így is rendkívül nagyra értékelhető gesztus a részéről.
De valójában Ed Sullivan, a show házigazdája szólította fel az amerikaiakat adakozásra, majd bejelentette, hogy most Elvis a Peace In The Valley („Béke a völgyben”) című dallal buzdít az adakozásra. (A dalt Thomas A. Dorsey 1937-es, eredetileg Mahalia Jackson amerikai gospelénekesnek írta.) Minderről Elvisnek fogalma sem volt, hacsak később nem nézte meg a felvételt. Ezek után, ha igazságosak szeretnénk lenni, újabb szavazást kellene kiírni arról, hogy a teret Ed Sullivan térnek hívják, és ne Elvis Presly-ről, Mahalia Jacksonról vagy Thomas A. Dorsey-ről nevezzék el.
Á. J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
