Izgalmas párhuzamokat és ellentmondásokat mutat meg a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay – Shanghai című kiállítása, amely egyszerre nyújt betekintést a két világháború között az emblematikus kínai nagyvárosban boldogulni próbáló magyar kolónia életébe és a Magyarországon ebben az időben kialakult torzításokkal és tévedésekkel teli Keletről alkotott képbe. A kiállítás egyik fő alakja és inspirációs forrása Dessewffy Flóra, aki táncosnőként többször turnézott Ázsiában, és a törékeny szőke lány hatalmas népszerűségre tett szert sanghaji éjszakai életében. Az ő Keleten készült különleges ruhái és tárgyai alkotják a kiállítás egyik fontos elemét. Dessewffy Flórát itthon egyáltalán nem ismerték, pedig ebben az időszakban nagy érdeklődéssel fordultak az egzotikus, titokzatos Ázsia felé – ennek bizonyítéka, hogy két korabeli, a Hunnia Filmgyárban készült magyar film is hűen őrzi az akkori, Kelet-sztereotípiák széles tárházát. A Machita című film noirba hajló  melodrámában Karády Katalin játszik egzotikus keleti táncosnőt, Szeleczky Zita pedig a Sziámi macska című vígjátékban ölti magára a szintén Mata Hari alakjából táplálkozó szerepet. Mindkét film díszleteit a Hopp-gyűjteményből kölcsönözték – a kiállítótérben álló tárgyak felfedezhetőek a falra vetített filmek jeleneteiben. Szintén a Kelet felé irányuló egyre erősebb érdeklődést elégítette ki az 1937-ben a mai Bartók Béla úton (akkoriban Horthy Miklós út) megnyitott, mára feledésbe merült Sanghay bar, amely a kor egyik híres-hírhedt éjszakai mulatóhelye volt, ahol a táncos műsorszámokat egy Buddha-szobor előtt mutatták be.

Miközben Budapest a Kelet lázában égett, az igazi, időközben valóságos metropolisszá alakuló Sanghajban több magyar család is nagy vállalkozásokba kezdett – az ő tárgyaik és fényképfelvételeik is a város kulturális pezsgését és sokszínűségét mutatják. Itt élt például a Komor család, akik műkereskedőházat nyitottak a nagyvárosban, és támogatták az első világháború után Szibériából hazafelé tartó magyar katonákat és a menekülteket. Így érkezett a városba Hugyecz (Hudec) László építész is, aki nagyban befolyásolta Sanghaj városképét – ő tervezte például az első felhőkarcolót, a Park Szállodát, de számos épülete áll még ma is.


Megtekinthető 2018. április 8-ig

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!