„A technológia már megvan, most találjuk ki a funkciókat” – szögezi le dr. Seres Szilvia újmédia-művész, a Budapesti Metropolitan Lab vezetője. S szavait nagymértékben alátámasztják a hét elején a Design Terminálban tartott előadások, melyek a virtuális és a kiterjesztett valóság eszközeinek lehetőségeit taglalták, amelyek hamarosan a hétköznapjaink részeivé fognak válni. Vajon hogyan fogjuk hasznosítani a valóságot 3D-s modellel helyettesítő sisakokat, vagy a valós környezetet hologramos virtuális képekkel keverő szemüvegeket?
A művészet persze már megadta erre a választ, gondoljunk csak a virtuális valóságot kitaláló William Gibson regényeire. A művészi fantázia játékos-kreatív megoldásai messze megelőzik a technológiafejlesztéseket, ezért is különösen fontos a két terület közti kooperáció és kölcsönös segítség – ahogy ez világszerte megvalósulni látszik a művészeti kampuszok és a nagyvállalatok között.
A Budapesti Metropolitan Egyetem keretein belül 2015 ősze óta működő Lab is ezt a mediátori feladatot igyekszik ellátni, mikor féléves, kísérletező, közösségi projektekre terel össze különféle (design és művészetmenedzsment, belsőépítész, textiltervező, tervezőgrafikus, animációs stb.) szakos hallgatókat, hogy az oktatás mellett, művészek, szakemberek, piaci szereplők bevonásával a közös gondolkodást követően létrehozzanak egy prototípust, kiállítást, prezentációt.
„Le kell számolni a magányosan alkotó művész elképzeléssel – mondja a Lab vezetője. – A műhelymunka során tulajdonképpen kicsiben modellezzük a valós piaci működést.”
Ilyen együttműködés eredménye volt egy zeneakadémiai opera-előadás látvány- és díszletterve, de a Liget Projekt keretében a Lab résztvevői ötletelnek a 2018-ban nyíló Magyar Zene Háza installációin is: hogyan lehet például multimédiás élményként megjeleníteni a hallást, a hangokat.
A nyilvános előadások („Programozok, tehát vagyok” sorozat), kiállítások és a közösségi felületen folyamatosan a művészet és technológia innovatív kapcsolatára reflektáló, vitát, beszélgetést generáló tanulmányok, kezdeményezések becsatornázása mellett a Lab vezetője erős hangsúlyt fektet a szociális érzékenységre is, hiszen a jövő mindannyiunk ügye. „A technológiai újdonságok – internet, mobilszámítógépek – alapjaiban változtatták meg a fogyasztási szokásainkat.
A Time 2006-ban az Év emberének a Felhasználót választotta meg, ezért például a kulturális örökségünk tárházainak, a GLAM-intézményeknek (angol betűszó: galériák, könyvtárak, archívumok, múzeumok – a szerk.) is oda kell figyelniük az információátadás, a kommunikációs formák átalakulására, hiszen a bevonzani kívánt célcsoportjaik a jövő emberei. Ezért is nagy lehetősége most a muzeológusi szakmának az új kiállítási terek megálmodása, kitalálása.” Amihez a Lab aktív és kreatív módon tud hozzájárulni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!