Valójában téved, aki azt hiszi, hogy a farsang februárban kezdődik. Vízkereszttől, vagyis január 6-tól tart ugyanis az ünnep egészen hamvazószerdáig, azaz a húsvét előtti 40. napig. Ami pedig a nagy bálok és beöltözések idejét illeti – ez a „farsang farka”, tehát jóformán a vége, ami farsangvasárnaptól húshagyó keddig „ér”. Igaz, ez a leglátványosabb része ennek az időszaknak.
A farsang népi ünnep, ősi hagyományokkal. A tél csap össze a tavasszal (úgy tűnik, eddig mindig ez utóbbi nyert), szimbolikus formában. Szinte mindenhol – Velencétől Rióig – zenével, tánccal, különféle jelmezekkel felszerelkezve vonulnak az utcára az emberek, hogy köszöntsék az új évszakot. A beöltözésnek idehaza is nagy hagyományai vannak, elég talán csak a mohácsi busójárásra gondolni. Kár, hogy ez a szép szokás mára inkább a külföldieket vonzza, bár talán most, hogy 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi örökségeinek reprezentatív listáján, talán ismét többen kíváncsiak rá.
Maga a farsang bajor-osztrák jövevényszó, a „vaschang”-ból származik. Az ünnepről szóló első, írásos feljegyzések is erről a területről származnak, 1283-ból. Hazánkban a középkorban terjedt el, a királyi udvarban erős itáliai hatással, a városi polgárság és a falusi lakosság körében viszont a német szokások váltak ismertté. A farsang – közvetlenül a karácsony után – a legjelentősebb ünnepkör, amelyhez rengeteg szokás kapcsolódik. Ilyenkor mindenki jelmezbe bújik, ez nem is kérdés, ám arra már nem sokan emlékeznek, mi az oka a nagy beöltözésnek. Hazánkban korábban a legnépszerűbb jelmezek közé tartozott az ördög, a kereskedő, a török vagy éppen a cigány asszony, emellett előszeretettel öltöttek magukra az emberek állatjelmezeket is. Mindez természetesen azokhoz a dramatikus játékokhoz kellett, amelyeket aztán előadtak – többségük a termékenységet, bőséget, szerencsét szimbolizálta, amelyet a jövő évre kívántak megidézni. Emellett a tél és a tavasz harca is megjelenik ezekben a játékokban.
Ideje van persze ilyenkor a táncnak és a mulatságnak. A legények és leányok izgatottan várták az ünnepi időszakot, ugyanis ekkor derült ki, ki mennyire gondolta komolyan az udvarlást. A lányok bokrétát adtak a fiúknak, ezzel jelezve, hogy kiszemelték őket, az a szerencsés pedig, aki több bokrétát is begyűjtött, a neki legjobban tetsző leányét tűzte a kalapja mellé. Az andrásfalvi székelyeknél még ennél is komolyabb volt a tétje a dolognak – az a lány, akinek már hosszabb ideje udvaroltak, rávarrta a bokrétát szerelmese kalapjára, ezt a gesztust pedig már nem lehetett semmibe venni, hamarosan eljegyzés és házasság lett a dolog vége. A táncos mulatságok mellett egészen különleges összejövetelek is vannak: egyes helyeken még mindig szokás az asszonyfarsang, ahol nem látják szívesen a férfinépet. A nők viszont annál szabadabban mulatoznak, pálinkáznak, söröznek, nem ritkán még zenészt is hívatnak, aki elhúzza a talpalávalójukat. Férfi módra mulatnak tehát – nem csoda, hogy egy férfiember ezeken az eseményeken felesleges, nemkívánatos személynek minősül.
Kevésbé kedves, kedélyes, de annál népszerűbb szokás farsangkor a vénlánycsúfolás. Ezt nem is nagyon kell magyarázni, a pártában maradt leányok házához sok helyen vastag farönköket húztak-toltak a legények, miközben tréfás (vagy legalábbis annak szánt) rigmusokat kántáltak. De más, kevésbé csúfolódó játékokkal is szórakoztatták egymást és magukat az ifjak.
A játéknál is fontosabb ebben az időszakban az evésivás. Különösen az idén pont február 14-re eső torkos csütörtökön, azaz azon a napon, amikor tényleg minden a lakmározásról szól. Bár mostanában az éttermek húznak jelentős hasznot az eseményből (idén a vendéglátóhelyek két héttel előbbre hozták az eseményt a Valentin-nappal való „ütközés” miatt), valójában néphagyományról van szó, régebben kövércsütörtöknek, zabálócsütörtöknek is nevezték. Ezen a napon már a nagyböjtre készülve fogyasztunk mindenféle, zsírban gazdag, tápláló ételt, kocsonyát, disznótorost. Nagyon sok hagyomány épül az étkezések köré – nem véletlenül, hiszen a tél lezárulta és a tavasz kezdete egy új termőév kezdetét is jelenti. Rengeteg élelmiszerekkel kapcsolatos hiedelem jellemzi ezt az időszakot. Az egyik legjellegzetesebb ételünk, a farsangi fánk például nem csak vendégváró finomságként készült sok helyen – megszárítva és porrá törve adták például a beteg állatoknak gyógyszerként is. Árgus szemekkel figyelték a háziasszonyok a rétest is, amelynek, ha szépen nyúlt és nem szakadt a tésztája, akkor a család bőséggel teli év elé nézett. Helyenként fekete tyúkot vágtak, hogy ne hulljon el a háztáji baromfi, vagy éppen azért, mert úgy vélték, a mája szerencsét hoz.
A farsang híres párbaja Koncz király és Cibere vajda küzdelme. Az Európa-szerte elterjedt szokás szerint Cibere vajda neve egy böjti ételt, a ciberét jelképezi. Ez lehet egyébként akár gyümölcsből, vagy éppen ecettel főzött leves is, a lényeg, hogy nincs benne semmilyen hús. A zsíros oldalt ugyanis Koncz király képviseli, természetesen kalóriadús húsok képében. A két „hős” kétszer mérkőzik meg egymással, egyszer vízkereszt napján, ekkor még Koncz király nyer, másodszor viszont húshagyókedden találkoznak, ekkor már menthetetlenül Cibere vajda lesz a győztes, ezután már valóban kezdődik a böjt. Szerencsére azért a farsangi időszak lezárultával sem kell aggódunk, ha maradt még a hűtőben a sok finom lakomából. Erre gondolt helyettünk a néphagyomány, a nagyböjt kezdete utáni első napon (tehát csonkacsütörtökön) még egyszer belakmározhatunk abból, ami netán megmaradt az ünnepi menüből.
A zsíros, laktató ételeket egyébként az egész évben tartó bő termés reményében fogyasztották, emellett más „praktikák” is elterjedtek voltak országszerte, amelyeknek gonosz űző, termésvarázsló jelentést tulajdonítottak. Mákot például ilyenkor érdemes vetni, hogy „ne legyen férges”, de nem árt megcsapkodni a gyümölcsfákat sem, már ha jó termést szeretnénk. Doroszlón viszont élt az a hiedelem is, miszerint ebben az időszakban azért nem mostak, mert sok bolha lenne a háznál. Ehhez hasonló vélekedések miatt farsang időszakában amúgy sem ajánlott túlzásba vinni a munkát… Inkább élvezzük a táncos mulatságokat!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!