Hihetnénk, minden idők legszigorúbb dohányzásellenes javaslatcsomagja várja, hogy a képviselők megszavazzák. Pedig a kiszabható büntetések súlya meg sem közelíti a néhány évszázaddal ezelőttieket.
A dohányzás története Európában körülbelül ötszáz évre nyúlik vissza. A kontinens első dohányzásellenes röplapjai pedig 1604-ben készültek, retorzióként pénzbírság, orrlevágás vagy akár halálbüntetés is kiszabható volt. Kivételként csak Oroszország említhető, ahol ugyan szintén korlátozták a dohányzást, ám Nagy Péter cár kénytelen volt bizonyos engedményeket tenni, miután Hollandiában maga is a bűnös szenvedély rabjává vált. A dohányzás tiltásának ekkor még nem egészségügyi, hanem praktikus okai voltak, a tűzesetek megfékezése miatt vált szükségessé. Debrecenben például egy tehén árának megfelelő büntetést fizetett az, aki megszegte a szabályokat. A cívisvárosban már a 17. század második felében szigorú rendeletet hoztak a füstölgők ellen, ezekben külön kiemelték a henteseket, ugyanis mind a polgárokat, mind a város vezetőit felháborították a szájukban pipával húst szeletelő böllérek. Az első tiltó piktogrammok pedig Szegeden készültek, és szintén a tűzmegelőzésre hívták fel a figyelmet. A hajóhídon helyezték el őket, mivel a fából készült alkotmány igen gyúlékony volt.
Napjainkra a világ más pontjain a mostanihoz hasonló korlátozásokba már rég kénytelenek voltak beletörődni a káros szenvedély rabjai. Máshol sem ment könnyen, nagy volt a felháborodás, temették a vendéglátóhelyeket, jogaik megcsonkításáról beszéltek a nikotinisták, a vihar azonban mindenhol elült. Legutóbb Budapesten a BKV-megállók területére terjedt ki a tilalom, de például a játszótereken, iskolák, közintézmények környékén több helyen is büntetik már a cigarettázókat. Egyelőre nem tudni, mi lesz a törvényjavaslat sorsa, ám a korábbi rendelkezések tükrében valószínűsíthető, hogy átmegy a rostán, így fel kell készülni minden eshetőségre: kocsmákban, munkahelyeken, közintézményekben, klubokban, vonatokon, vagyis zárt helyeken tilos lesz a dohányzás. Sőt, a nyílt helyek közül sem akárhol jelölhető majd ki dohányzóhely, iskolák, közoktatási intézmények, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, kórházak és más egészségügyi szolgáltatók környékén sem lehet többé füstölni. Mélyen nyúl majd a pénztárcájába az, aki a szabályt megszegi, a 30 ezer forintos büntetésének 50 százalékát az egészségügyi tárca kapja meg, ahol a beszedett összeget egészségfejlesztési célra, dohányzásmegelőzésre fordíthatják. Reprezentatív felmérés bizonyítja, hogy a kezdeményezést a lakosság 80 százaléka örömmel fogadná. Rövid távon persze sok adóbevételtől esik el az állam. Az előzetes jóslatok szerint nem kell temetni a vendéglátósokat, hiszen forgalmuk (a nemdohányzóknak és a gyerekes családoknak köszönhetően) nőni, a kocsmárosok bevétele viszont stagnálni fog a tilalom bevezetése után.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
