Sztárok voltak mind a ketten: Aida, az elefánt borotválta Peti bohócot – Latabár Kálmánt – a Fel a fejjel című film (1954) legendás jelenetében. Aki a porondon szeretné látni e kacagtató számot, jó lesz, ha siet. Van ugyanis még Magyarországon két borotválni tudó indiai elefánt, Donnert Antal Lillája és Richter József Szandrája, ám vélhetően ők az utolsók. Már nem idomíthat be erre a produkcióra új ormányost a gazdájuk.
– A mi családunké volt Aida, amíg nem államosították, azaz el nem vették – mondja Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója. – Három elefántom volt, már csak a 34 éves Szandra maradt. Fellép a tevékkel, a lovakkal, és persze betanítottam a borotválásra is. Sokáig él az elefánt, akár az ember, de csak 40-45 éves koráig szerepelhet, azután a lába már alig bírja el a súlyát. Hogyan él velünk Szandra? Most épp Prága felé tartunk, őt egy nagy kamionban szállítjuk. Kényelmes, menet közben még le is tud benne feküdni. Jó időben a szabadban legelhet, elektromos karámban, a műsor előtt az istállóban tisztítjuk le és készítjük fel a produkcióra. Este is ott alszik, szalmán. Nagyon intelligens, nincs vele probléma. Aki kíváncsi rá, az márciustól láthatja, akkor indul az országos turnénk. Sajnos Szandrának nem lehet már utóda, mert az elefánt védett állat, és a jogszabály szerint újat nem vehetek, nem is léptethetek fel.
Az Utazó Budapest Nagycirkusz honlapján így kezdődik állataik felsorolása: afrikai oroszlánok, szibériai tigrisek... – Rájuk is vonatkozik az előírás – mondja a cirkusz ügyvezetője, Ádám Krisztina. – A testvérem Maximus, azaz Ádám László Antonió az idomárjuk. Ő foglalkozik a 3 hatéves oroszlánnal és a 2 ötéves tigrissel, akiket szintén a testvéreinek tekint. Együtt nevelkedtek és bármilyen meglepő, sosem bántják egymást, és szeretik az idomárt is. Ő a falkavezér. Az ostor, a bot csak színpadi kellék. Ezeket az állatokat sosem bántja, aki betanítja őket; kiskoruktól jutalomfalatokkal, játszva megy a nevelésük. Csak a vadon befogott állatokra vonatkozik a tilalom. Úgy tudom, oroszlán- és szibériai tigriskölyköt is vehetünk még ezután, de csak fogságban születettet – állatkertit vagy saját alomból valót –, és be is taníthatjuk. Talán mondanom sem kell: a tartásuk minden feltételéről gondoskodunk.
– A Fővárosi Nagycirkusz befogadó színház, nincsenek saját állatai, de a társulatok szinte mindig hoznak, mert a hagyományos cirkuszhoz hozzá tartozik az állatprodukció. Emberszabású majom, zsiráf, jegesmedve, orrszarvú már vagy egy évtizede nem lépett fel itt. És ebben egyet is értek az állatvédőkkel, mert ezek a védett vadak területigényesek, nekik nem, vagy csak nagyon nehezen teremthet megfelelő feltételeket egy cirkusz. De medve, oroszlán, tigris, leopárd, krokodil, kígyó és elefánt is fellépett és fel is lép, amíg csak lehet. Sajnos egyre rövidülő ideig, mert lassan kiöregszik a „gárda”. Európában újabb vadakat vásárolni tilos. Már csak saját tenyésztésből juthat új állatkölyökhöz az idomár. Azt megtarthatja, be is taníthatja, hisz fogságban született, s a vadonban életképtelen lenne. A háziállatok nem védettek, azokra nincs korlátozás, még ha a ló, a teve bokszának a méretét elő is írja a rendelet. Én csak olyan állatszámokat szerződtetek, amelyeknek megvan nálunk minden törvényi feltétele. A cirkuszi állatoknak jobb a sorsuk, mint más, fogságban élő fajtársaiké. Óvják őket az idomárok, gondoskodnak az egészségükről, az ellátásukról és sokat foglalkoznak velük, hisz’ ez a megélhetésük – így Kristóf István igazgató.
Hosszabb távon tehát le kell mondania a nagyérdemű publikumnak a borotváló elefántról, a tüzes karikán átugró oroszlánról, a rollerező csimpánzról. Maradnak az idomított lovak, kutyák, kecskék, kanárik és a szintén háziasított egzotikusabb tevék, lámák. Vagy idővel azok sem?
– Mi csak a vadállatok befogását és szerepeltetését elleneztük, ellenezzük. Lehetetlen a számukra megfelelő életkörülményeket és életteret teremteni a cirkuszban. Ösztöneikkel, és természetes szokásaikkal nem egyező tevékenységekre kényszerítik őket, ezek komoly lelki és fizikai traumát jelentenek számukra. Másrészt a betanított viselkedési formákkal hamis képet festenek az adott állatfajról. Azt még elfogadtuk, hogy a rendelet szerint a kiöregedő állatok fellépjenek, de újabbakat semmilyen körülmények között ne idomítsanak! Vadállatoknak nincs helye a cirkuszban – mondta a Fauna Egyesült szóvivője, Polgár Emese. S hozzátette: a társállatok szerepeltetésével kapcsolatban nincs álláspontjuk – jelenleg.
Jogszabály írja elő, hogy az állatok számára ingergazdag, a természeteshez hasonló életteret kell biztosítani; a hőmérsékletnek, a szellőzésnek, a megvilágításnak igazodnia kell a faj sajátosságaihoz, és tilos az állatokat huzamosabb ideig sötétben tartani. Megtiltotta, hogy végtagjuknál fogva lekötve tartsák az állatokat, hogy a cirkuszi produkciókban velük szemben félelemkeltő, kegyetlen magatartást, módszert alkalmazzanak. Még azt is megszabja, hogy a menazséria állatai naponta maximum 2 előadáson léptethetőek fel, a két fellépés között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani nekik. Az állatvédők diadalnak tartották: a rendelet megszabta, hogy olyan vadon élő állat, amelyet 2007 szeptembere után fogtak be, cirkuszi menazsériában nem tartható, nem szerepeltethető, s hogy akkortól újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem is szerezhető be, nem is idomítható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
