"A kortárs tánc nem tud beilleszkedni a nacionalista gondolkodásmódba." - Frenák Pállal beszélgettünk a Tricks & Tracks 2 bemutatója kapcsán.
Másfél évtized telt el, mióta a Frenák Pál Társulat bemutatta emblematikussá vált, Tricks & Tracks című, korszakalkotó, provokatív darabját. Most, 2014 tavaszán újra előveszik, továbbgondolva az alapokat, elszakadva a múlttól, mégsem feledve azt. A társulat névadó mozgásművészének keserű volt a hangja.
Önismereti tréning
Folytatásra pedig szükség van! Hiszen a darab ma talán még aktuálisabb, mint valaha. A Tricks & Tracks 2 azt a társadalmi agressziót mutatja be, ami nap mint nap körülvesz minket. Ez a barbarizmus nem csak fizikai. Sőt, sokszor inkább lelki bántalmazás. Az előadásban pedig ez még inkább kiélezett.
A kortárs magyar tánc, a Frenák rendezte darabok iránt egyre szélesebb az érdeklődés, ugyanakkor megmaradt a kemény mag is, aki tizenöt éve minden előadására jegyet vált. „Aki már látta mindkét darabot, most azt mondja, ez azért jobb, mert mélyebb. A cél, hogy a táncon keresztül a közönség is beolvadjon a darabba. Mert mindenki meg akar felelni valaminek, valakinek – magyarázza Frenák Pál. – A szereplőimnek is mindig mondom, legyenek önmaguk. Ők meg visszakérdeznek: hogyan, mikor épp szerepet játszom? Ez a kihívás. Ezért nem elég a technika. A szerepen keresztül elérni önmagunkat, feloldódni a játékban. Hogy néha látszódjunk, néha ne.” Hogy a közönség önmagát lássa a színpadon. Hogy ő az a nő, akit falhoz vágnak, hogy ő az a férfi, aki macsót játszik.
De hiába a közönségsiker, ha a regnáló hatalom köreiben nem ismerik el a szakmát. A kortárs tánc nem tartozik a favorizált művészeti ágak közé. „Tizenöt év alatt semmi nem változott. Mert a kortárs tánc, a szabad asszociációra épülő, különleges formanyelv, filozófiai gondolat nem tud beilleszkedni abba a nacionalista gondolkodásmódba, amibe a neoklasszikus, a folklór befér. Csak mert azokat könnyebben be lehet illeszteni egy-egy politikai érdekrendszerbe” – érződik a keserűség a táncos-koreográfus hangjában.
„Már az egész világot bejártam, harminc éve magyar művészként tartanak számon. Mindenütt. Még úgy is, hogy kettős állampolgárként francia is vagyok, a feleségem is, gyerekem is ott él. Mindenki úgy emleget, mint magyar táncost. Csak itt, a saját hazámban nem tudok magyar lenni. És ami nem magyar, az az elitista gondolkodásnak köszönhetően már nem is számít.”
Frenák Pál - névjegy
• 1957-ben született Budapesten.
• Szülei siketek voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett.
• Az 1980-as évek derekán Párizsba költözött, ahol a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott.
• 1998-ban ösztöndíjjal több mint fél évet tölt Japánban, ottani élményei művészetére is hatást gyakorolnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
