Több előadás foglalkozott szakértői szempontból a digitális térbe helyezett olvasnivalókkal a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Megnéztük, egy olvasónak – pardon –: felhasználónak milyen előnyei és hátrányai származhatnak abból, hogy e-könyvet vesz a kezébe.
Kezdjük az emocionális indokokkal. Itt a nyomtatott könyvek állnak nyerésre. Nem jobb-e kézbe fogni egy szépen kivitelezett, gyönyörű borítóval, szép betűtípussal, gondosan elkészített művet, mint egy rideg kütyüt? Az antikvár könyvek semmivel össze nem téveszthető, ódon illata is sokakat csábít a papír felé, de egy frissen, a nyomdából érkezett kötetnek is bódító az aromája. Tény és való, a nyomtatott könyv sokkal több melegséget ad az embernek, mint egy rideg számítógép monitora, vagy épp egy e-könyv olvasó. Technikai analfabétáknak (e cikk szerzője vállaltan ebben a kategóriába tartozik) is egyszerűbb lapozni, mint nyomogatni. Ráadásul a szemet is jobban igénybe veszi a világító monitor, mint a megnyugtató papír…
A tartósság sem elhanyagolható tényező. Büszkén teszünk ki a polcra akár a múlt század elején készült köteteket. Elképesztően szépek, hajdani korok dicsőségét hirdetik, ráadásul ahogy telik az idő, a könyv (már amelyik) egyre értékesebb lesz, az e-könyveknek viszont a bármikori reprodukció az egyik legfőbb jellemzőjük. Ráadásul a számítógép, vagy a kütyü elromolhat. Javítani kell, míg egy könyv, ha gazdája gondosan vigyáz rá, idővel legfeljebb megsárgul, ám ez semmiben sem gátolja az olvasót.
Helytakarékosság szempontjából azonban már az elektronikus könyvek állnak nyerésre. Hacsak nem egy vidéki kastélyban élünk, ahol van lehetőség könyvtárszoba kialakítására, tényleg nehéz több ezer kötetet tárolni. Márpedig elektronikus formátumban nem hogy több ezer, de akár több millió kötet büszke tulajdonosának is vallhatjuk magunkat anélkül, hogy akár egy fél polcot meg kellene töltenünk.
Ha az árakat nézzük, akkor is van min gondolkodni. Ha saját e-könyv olvasónk van, és nem az internetről töltjük le és böngésszük a szövegeket, egyszeri, nagyobb kiadással mindenképp számolnunk kell. Egy közepesen jó minőségű olvasó nagyjából 30 ezer forintba kerül. A rengeteg ingyenesen is elérhető elektronikus könyv mellett pár száz forintnál ritkán kerülnek többe az egyes művek. Megnéztük, hogy a tavalyi év sikerkönyve, A szürke ötven árnyalata ezer forinttal olcsóbban kapható, mint puha kötésű társa. És akkor még nem beszéltünk a végtelen lehetőségekről. Kezdve a hazai vívmányokkal: a Magyar Elektronikus Könyvtárban több mint 10 ezer dokumentum olvasható ingyenesen, emellett egyre figyelemre méltóbb a Digitális Irodalmi Akadémia, a közkönyvtárak és a magángyűjtemények ingyenesen is hozzáférhető „e-könyvespolca” is. Világszerte természetesen ennél hatványozottan több kötetet találhatunk meg digitalizált formában. Ráadásul úgy tűnik, hogy az e-könyvek forgalmazói egyre nagyobb figyelmet fordítanak hazánkra. Nem véletlen, hogy hamarosan megérkezik hozzánk az Amazon, a világ egyik legnagyobb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó áruháza, millió e-könyv forgalmazója, miközben már itthon is egyre többen foglalkoznak elektronikus könyvkiadással. Hogy mennyire indokolt a piac ez irányú terjeszkedése, arra felemás válaszokat találunk.
Azt, hogy hány e-könyv olvasó van jelenleg hazánkban, még megtippelni sem lehet. A könyveladásokból azonban már lehet következtetni az elterjedtségre. Míg az Egyesült Államokban az e-könyvek a teljes könyvpiaci részesedés 30 százalékát teszik ki, az Európai Unióban ez a szám mindössze 1 és 5 százalék köztire tehető. Hazánkban a tavalyi évben 30 százalékkal emelkedett a digitális könyvek forgalma, ám még így is alig 1 százalékát teszi ki a hazai eladásoknak az e-olvasón, tableten, okostelefonon vagy számítógépen olvasható művek kereslete. Ez azonban tényleg csak viszonyszám lehet, hiszen ki tudja, egy-egy megvásárolt művet hányan olvasnak el? Az mindenesetre látszik, hogy egyelőre farkast kiált az, aki a nyomtatott könyvek halálát vizionálja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!