Escobar
A drogbárók harcai, különösen a kolumbiai Pablo Escobar valóban elképesztő története nagy kedvencei manapság a filmeseknek. Történetét a Fernando León de Aranoa által rendezett filmben egyik szeretője, a tévés személyiség Virginia Vallejo narrációjában ismerjük meg – szerepében Penelope Cruz hitelesen mutatja be, hogyan nyűgözte le a nőt az elképesztő gazdagság, Escobar „jótékony tevékenysége”, melynek során szociális lakásokat, kórházakat építtetett a szegény helyi kolumbiaiaknak. És azt is, hogyan változik a szerelem és a hatalom csodálata kétségbeesett kiszolgáltatottsággá és állandó rettegéssé.
A drogbáró szerepében Javier Bardem is sokszor brillírozik, a történet előrehaladtával egyre pocakosabb, tokásabb és legfőképpen kegyetlenebb Escobar személyiségét főleg Virginia szemszögéből ismerjük meg, de valódi motivációi rejtve maradnak. Valószínűleg nem véletlenül – lehetetlen feladat egy film keretein belül mélyfúrást végezni egy olyan, páratlanul kegyetlen fickó lelkében, aki számtalan szeretője mellett rajongva szerette a saját családját, nem sajnálta a pénzt a szegényektől, de nem átallott fegyvert adni az utcagyerekek kezébe is, és megölni vagy öletni bárkit, aki az útjába került. Mindenesetre biztosan a retinába ég a dzsungelben meztelenül menekülő Escobar komikus képe, és a „drogháború” felvillantott képei, amelyek azonban csak azoknak szolgálnak újdonsággal, akik nem mélyedtek el az életét feldolgozó sorozatban. A Netflix Narcos című sorozata ugyanis két évadot szentelt a Medellín kartell egykori vezetőjének, a kokainkirálynak, aki valóságos háborút robbantott ki országában – rendőrök, bírók és ügyészek százait gyilkoltatta meg, nem kímélte politikai, alvilági ellenfeleit és a családjukat sem, Bogotát pedig egy időben bombamerényletekkel tartotta rettegésben. Nem véletlen, hogy személye most is sokakat izgat – Aranoa filmje egy értelmezése a szövevényes „életműnek”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
