„Csepel Árpád földje, a magyar ipar bölcsője” – hirdeti a XXI. kerület határában a tábla. Hogy ennél többet is megtudjunk az izgalmas városrészről, érdemes ellátogatni a keddig tartó Placcc Fesztivál valamelyik programjára. Mi egy interaktív túrán jártunk.
A 2008 óta működő Placcc Fesztivál a helyspecifikus művészetet hirdeti, a szervezők idén mindezt Csepelen valósítják meg. A színészek, képzőművészek, építészek és játéktervezők a kerület építészeti, történelmi, társadalmi, kulturális adottságaiból merítenek, és hoznak létre izgalmas alkotásokat.
Csütörtökön egy építészeti installációval, amely egyben interaktív jelzőrendszer is nyitották meg a Placccot. A Studio Nomad három építész hallgatói egy Oázis nevű, 169 több tíz méter magas PVC-csőből álló „függönyt” hoztak létre Csepel Kossuth Lajos utcájának közepén, amely a szélfújással lengedezik, illetve esténként világít, így a szomszédos tízemeletes panelek lakói egy üde színfolttal gazdagodnak néhány napra. Kovács Andrea szervező szerint rendhagyó kontextusban bemutatni egy mindennapi tárgyat, felhívó erejű lehet és beszédtémát ad a környékbelieknek, jobban összekovácsolja az embereket.
A csepeli Placcc Fesztivál Volt egyszer egy Csepel Művek címmel interaktív sétát is szervez az egykori Weiss Manfréd által alapított, 121 éves gyár területén. A túra fizetős, iPad és fülhallgató segítségével sétálhatunk egy órát a régi épületek közt és narrációk által megismerve a gyári munkások életét és az egyes épületek történetét. Hangzó útikalauzunktól megtudjuk, hogy az alapító báró az Andrássy úttól lovas kocsin járt ide dolgozni. Az első turnus reggel hatkor kezdett, tömött sorokban szálltak le a HÉV-ről, és kasztokba rendeződve dolgoztak egész nap, 10-15 ezer szorgos kéz munkálkodott itt naponta. Szó esik az ujjakat, kezeket időnként nem kímélő gépekről, a munkahelyi balesetekről. A tisztviselők kaszinója előtt kiderül, nem csak játékokat, hanem zenés, táncos esteket is szerveztek itt, később az épület a pártbizottság székháza lett, amelyben megfordult Tito, Brezsnyev és Nixon is. IPadünkön korabeli fotók, filmrészletek peregnek, nem maradhat ki a legendás 6-3-as meccs sem, amelyet a munkások is őrjöngve néztek-hallgattak. Majd szemtanúk elmondásai következnek: a gyárban tartott gyereknapok izgalmáról és a bombabiztos bunkerekről, alagútrendszerekről. A Csepel Művek területén szobrot állítottak Gagarinnak, érkezése alkalmából, ám ma már csak hűlt helye látható, ellopták. Weiss Manfréd szobra sincs a helyén, azt a nácik döntötték le.
A Placcc másik fizetős eseménye a Városi sorsturizmus címet viseli. A busz utasait úgy kalauzolják végig a fikció világában, mint egy városnéző úton, csakhogy itt a város aktív szereplő is: az utca valósága átszövi a cselekményt, így az előadás minden alkalommal más, az utasok szereplőként is bekapcsolódhatnak. A keddig tartó rendezvény keretében meglepő, vicces performanszokba futhatunk, felderíthetünk csepeli kiskocsmákat, végigbiciklizhetünk a panelrengetegtől a Kis-Duna-ágig, kiállításokon, felolvasásokon vehetünk részt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!