Shrek, a musical, Sportaréna, május 29.
Grandiózus díszletek, látványos színpadkép, kiváló színészi alakítások (Szinetár Dóra, Serbán Attila), kitűnő énekhangok (elsősorban a Sárkányt alakító Tóth Gabi), emlékezetes böfögő- és fingóverseny egyfelől. Másfelől nehezen felidézhető dalok, felemásra sikeredett dalszövegek, na és heves nyaktáji, tompor- és lábzsibbadás a két és fél órás előadás közben és után – röviden így foglalható össze a Zikkurat Színpadi Ügynökség gyereknapra időzített, a 2001-es Oscar-díjas, parodisztikus mozifilmet többé-kevésbé hűen adaptáló 2008-as Broadway- musical magyar változata.
„Biztos lesz olyan rész is, amikor az anyukája és apukája is szerepel, amikor az ogre gyerek volt még – a nálunk sűrű rotációban képernyőre kerülő Shrek-mozik fiam általi továbbgondolása, jelentem, már megvalósult: a musicalváltozat kitekint kedvencünk előtörténetére, amikor is szülei útjára bocsátják a zöld fülű emberriogatót.
És hogy későbbi párjával minél több közös témájuk legyen, Fiona hercegnő bús gyerekkorára is nagyobb hangsúly kerül. Sőt, e nyomaték olyannyira átszabja a vásznon futó történetet, hogy Szinetár Dóra gyakorlatilag elhappolja a főhős posztját és nem szereptévesztésként a Fiona, a musicalben hiszi magát. Shrek (Feke Pál) és Szamár (Csonka András) láthatóan csak asszisztálnak ehhez a leosztáshoz. A másik lenyűgöző alakítás a szintén bonyolult családi háttérrel rendelkező Farquaad nagyurat játszó Serbán Attilához köthető, aki kicsinységét messze kimagaslóvá téve volt oly merész, hogy palásttól leplezve térden állva táncolta végig a darabot – és még én panaszkodok az ülőalkalmatlanságok okozta lábfájásra!
Sajnos az előadás mesés énekes szereplőgárdája (Danics Dóra, Antal Tímea, Oláh Gergő) a közönség sorai közti teret is bevonva a játékba, fülbemászó dalok híján nem tudott annyira emlékezetest nyújtani, már a finálét követő pillanatokban sem tudtam felidézni a dallamokat.
A dalszövegek magyarítása pedig, noha jórészt – a film újításait követve – unortodox módon készült (a rendező Szente Vajk és Galambos Attila koprodukciójában), mai szlenges és közéleti kiszólásokkal tarkítva, ám inkább férceltnek, semmint jól szabottnak tűntek, itt-ott még krétanyomokkal.
A célközönség számára azonban ez mit sem vont le az élvezetből: „Az egész nagyon jó volt” – összegzett az utódom.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!