Amikor az ember nőnap táján vacillál a virágosnál egy mályvakék szegfű és egy csokor fekete tulipán között, nem is sejti, mekkora munka van ezekben a növényekben. És ez nem a földeken vagy a fóliasátrakban kezdődik, hanem laboratóriumokban és számítógépeken.
A virágok színe általában az adott fajra jellemző: piros rózsa, sárga napraforgó, fehér szegfű, lila orgona. (A virág színével egyetlen célja van az anyatermészetnek: odacsalogatni a beporzáshoz a rovarokat, szóval ne higgyük, hogy miattunk van.) A növénynemesítők az utolsó száz évben főként a hölgyek igényeinek megfelelően kísérletezték ki a vázadíszek különböző színváltozatát. Így született meg a sárga rózsa, a piros szegfű, a cirmos petúnia és a rózsaszín muskátli.
Vannak azonban olyan színek, amelyeket sosem sikerült előállítani, ilyen a lila szegfű vagy a növények „Szent Gráljaként” emlegetett kék rózsa. Pedig mindennel próbálkoztak, ám a keresztezések eredménye lehangoló volt. (És most hagyjuk az olyan átveréseket, mint amikor a fehér rózsát festékbe állították, és szívünk hölgye másnap elhűlten látta, hogy az ő indigókék rózsájából hogyan lesz halványan derengő izé.)
A virágok színének kialakításában – figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas idegen szavak következnek! – különböző karotinoidok, betalainok és flavonok vesznek részt. Utóbbiak bioszintézissel állítják elő az anto-ciánokat (virág+kék), ami a növényvilágban legelterjedtebb színanyagok gyűjtőneve. Ezek az enzimek felelnek a természetben előforduló vadrózsák piros színének előállításáért. Kutatók évszázadokon keresztül próbálkoztak az igazán kék rózsa nemesítésével, de a szürkéslilánál tovább nem jutottak. Végül nem brit, hanem ausztrál tudósok jöttek rá a megoldásra: a rózsából hiányoznak azok a gének, amelyek egy delfinidin nevű enzim szintéziséért felelősek. 2004-ben aztán géntechnológia segítségével sikerült előállítaniuk egy olyan rózsát, amely képes volt a delfinidin termelésére. Az öröm azonban korainak bizonyult: a rózsa bordó volt, szürke, lila, csak éppen nem kék. Próbálkoztak petúnia- és árvácskagénekkel, végül ez utóbbi hozta meg a gyümölcsöt – pontosabban virágot: 2009-ben megjelent az Applause nevű kék rózsa. Japánban 10 ezer szálat adtak el belőle, szálanként 35 dollárért (7000 Ft). Erre mondják: jó, hogy kapni lehet.
És ha egy üzlet beindul: az ausztrálok a rózsákkal végzett kutatásokat felhasználva piacra dobtak egy sor lila árnyalatú, delfinidin alapú, génmódosított szegfűt. A feketébe hajló sötétlilától egészen a halvány rózsaszínig 19 árnyalatot készítettek (Moon-sorozat), figyelembe véve az esküvőszervezők és virágboltosok igényeit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!