Depardieu Napóleonja leblattolta Háryt, Bodrogi silbakja pedig mindenkit. - Kodály Zoltán: Háry János. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK

 
Gérard Depardieu Napóleon szerepében - Forrás: MTI/Szegedi Szabadtéri Játékok

Kicsit tartottam a Hárytól. Ugyan mit hoz ki Kodály Zoltán fülbemászó daljátékából a szegedi Dóm téren Béres Attila rendező? Különösen, hogy Gérard Depardieu személyében egy igazi világsztárt szerződtettek Napóleon epizodikus szerepére. Drágán mért olcsó haknira gondol ilyenkor az ember, amit mégsem lehet kihagyni, olyannyira nem, hogy még kukkert is kell keríteni, nehogy lemaradjunk valamiről.

Aztán az előadás kezdetén begördül a színpadra egy metrókocsi, majd a nyitány elültével az öreg Háry (Király Levente) is előkerül, hogy eldiskuráljon az éji csöndben dolgozgató perontisztító munkásokkal. Mi más lehetne manapság egy obsitos, mint hajléktalan, s innentől nem kérdés, hogy Depardieu, sőt Kodály nélkül is indokolt a telt ház. Az obligát leporolás helyett bátran újragondolták az avíttasnak hitt darabot, így lett az untig ismert kerettörténetből fordulatos, modern sztori.

A daljáték magyar színészlegendáknak és közönség kedvenceknek nyújtott jutalomjátékot. A méltán legnagyobb tapsot, a burkus silbakot és az osztrák császárt alakító Bodrogi Gyula kapta, aki igazi huszárcsínnyel happolta el a sikert, jóval híresebb, ám valamivel potrohosabb, francia kollégájától. Megrázóan életszerű volt Bucsi Annamária celeb ribanccá formált Mária Lujzája. Mintha csak most ugrott volna le egy tévéshow óriásplakátjáról. Nehéz dolga volt fiatal Háryként Homonnay Zsoltnak, hiszen még a szomszédasszonyunk is énekes elődök sorát említette, amikor neszét vette, hogy a Háryra megyünk. Talán azt mondhatjuk, hogy derekasan helytállt. Bordás Barbara pipacsszoknyás Örzséje is emlékezetes. Ő egyébként éppúgy sokat köszönhet a jelmeztervező Tihanyi Ildinek, mint Bucsi Annamária.

A második felvonásban külön blokkot, afféle prózai betétet kapott Gérard Depardieu, akinek az eljövetelét utalások sorozata készítette elő az első részben. A színészóriást ágyútalpon vontatták a színre. De jellegzetes orgánuma leintette a szuszogós veterán filmsztárt jövendölő kétkedőket. Napóleon nemhogy élt, de szikrázott a színpadon. Jó ötlet és remek poén volt a hol ide, hol oda álló székely zsoldos (Zayzon Zsolt) botcsinálta tolmácsként való szerepeltetése, de a francia színész a vicces fordítás nélkül is sikerrel vívta volna meg csatáját a magyar közönséggel.

Értette a darabot, hogyne értette volna. Pár évvel ezelőtt Montpellierben egy oratórikus produkcióban már játszotta az öreg Háryt. Meg sem kottyant neki a francia császár szerepe. Sőt, a szombati második előadáson kotnyeles „mogyorkodással” még parodizálta is magyar partnerét. Cziegler Balázs zseniális kártyavár díszletei között simán leblattolta Homonnay Zsoltot.

Címkék: színházkritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!