A Kanadában élő Nebula-, Hugo- és Philip K. Dick-díjas szerző kilencedik önálló regénye eredetileg Zero History címmel jelent meg szeptemberben. Így a Sprawl- és a Híd-trilógiát követő Blue Ant (ügynökség)-trilógia befejező részének, a Nyomtalanul címet viselő magyar kiadásnak (mely persze függetlenül is megállhatja a helyét) legalább a naprakészsége pozitívan értékelhető.
A cyber- és steampunk regények atyja – akinek regényei évtizede már, hogy nemcsak szubkulturális hatással bírnak a világ irodalmi (és bizony: technológiai!) közegében – újabb elbeszélésében ismét találkozhat az olvasó a globális marketing mérhetetlenül gazdag Bigendjével (Trendvadász, Árnyvilág), az újságíróvá avanzsált rockénekesnővel, Hollis Henryvel, vagy az években mérhető delíriumból időközben felébredő Milgrimmel, akik az Árnyvilágban a technokrata (lokatív) képzőművészeti alkotások utáni nyomozás során már belekeveredtek a világhatalmi politika szövevényeibe.
Ezúttal egy titkos divatmárka indítja be a kutakodást és az olvasók fantáziáját ebben a nyomasztó, noirszerű technothrillerként is olvasható regényben, amely aztán a (meglepően divatorientált) katonaifelszerelés-kereskedelemhez való kapcsolódása révén az egyéni önrendelkezés igencsak relatív szabadságfokának (orwelli) világába juttatja el szereplőit, s nyomkövetőit: bennünket. A főleg európai fővárosokban (Londonban és Párizsban) játszódó – Gibson régi és új olvasóinak egyaránt számos meglepetést nyújtó – események által a jelent már a jövő távlatából újraalkotó, kivételes nyelvi erővel bíró elbeszélés ezúttal is jóval túlmutat az ellen- és szubkultúra kódjait integráló peremműfaji kereteken. Ezért is szégyenletes a magyar kiadás ponyvaszerűsége (lapidáris címadás, kötés, borító, tipográfia, tördelés, korrektori hiányosságok). Többet érdemelnénk, ahogy a könyv is!
William Gibson, Nyomtalanul Budapest, Metropolis Media, 2010. Fordította: Tamás Dénes, 360 o., 2990 Ft
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
