Rendhagyó tervezési pályázatot írt ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Design Terminál Gombold újra! Divat a magyar címmel. A négyszáz beérkező pályaműből 35 jutott a döntőbe, az elkészült kollekciókat pedig május 8-án mutatták be a Szépművészeti Múzeumban.
A pályázat célja a hagyományos viseletek mai formába, színbe és stílusba átültetése volt, a versenyzők látványruha, hordható ruha és kiegészítő kategóriában indulhattak. Teljesen értelmetlenül, minthogy a különböző kategóriákat végül együtt díjazták. A kezdeményezés nem újszerű, korszakonként napirendre kerül a magyar értékek újjáélesztése, és általában éppen akkor, amikor az ország kulturális válságban szenved.
Az 1848-as forradalom bukása után megerősödő nemzeti öntudat hozta létre a díszmagyart (az atillát, a rövidebb változatú árpádkát, a kettős ujjú kazinczyt, az álló galléros zrínyit, a prémszegélyű rövid csokonait, illetve a bő téli felöltőt, a deákot), amelyet a 17–18. századi nemesi viselet kisebb módosításaival alkottak meg. A férfi díszmagyar hagyományőrző, a női ezzel szemben mindig az adott kor divatirányzataihoz igazodik.
A bocskait a két világháború között alakították ki a díszmagyarból, és ettől kezdve ezt viselték a társasági urak szmoking helyett.
Az újabb kori nemzeti viselet napja azonban 1940-ben virradt fel igazán, amikor Rotschild Klára magyaros öltözéket tervezett Horthy István esküvőjére az ifjú pár és a násznép számára.
A ’70-es években az amerikai hippimozgalom ellen hazánkban bevetették a népi motívumokat, béke, szeretet, boldogság magyar módra kalocsai mintával. 2011-ben a magyar kulturális élet újra megrekedt, úgy látszik, ismét itt az ideje a hagyományok feltámasztásának.
Ha valakinek sikerült bejutnia a Szépművészetibe – ami igazán embert próbáló feladat volt, mert a szervezők nem álltak a helyzet magaslatán, és nemcsak hely, de levegő sem jutott a tömegben tipródók számára –, akkor a felvonultatott kollekciók között számtalan érdekes, extravagáns és piacképes darabot is láthatott. A múzeum előtti kivetítőn már kevésbé, mert ott a színek alaposan elcsúsztak. A Je suis belle-ruhák, Stoffán Linda fekete-piros rokolyái, Gallatz Rita kalotaszegi varrottasai, Lajos Attila és Tóth Melinda lányneveldés „álmai” vagy az első helyezett Gyöngyösi Renáta modern punk-rock népviselete már megérte a pályázat kiírását, de a kezdeményezés – úgy érzem – mégis pusztán kísérlet maradt. A magyar módiból nem lesz újra országos mozgalom, de még általános divat sem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
