Ötvös András, aki Egerben és a budapesti Örkény Színházban játszik, a legígéretesebb pályakezdő díját vehette át a színikritikusoktól szeptember végén. A Pécsi Országos Színházi Találkozón pedig a legjobb 30 év alatti színésznek bizonyult.
– Tényleg nem, hármunkat jelöltek. Két báb is konferált mellettem, kibickedtek, belebeszéltek a szövegünkbe. Az őket alakító színészekkel, Ács Norberttel és Schneider Jankóval, két verziót is végig próbáltunk. Az egyik az volt, hogyha nem enyém a díj, akkor kiröhögnek. Így pedig nagy lelkesen gratuláltak.
– Nyáron a Pécsi Országos Színházi Találkozón kiérdemelte a legjobb harminc év alatti színésznek járó elismerést. A két díjjal tulajdonképpen kikiáltották a legjobb fiatal magyar színésznek.
– Ez nagyon jó aznap este, amikor az ember a díjat átveszi. Aztán másnap már próbáltam A selyemcipő című darabban, és megint jöttek a gondok.
– A bábok élcelődtek azzal, hogy ön vidéki. Érezte valaha ennek a hátrányát?
– Szerencsés időpontban kezdtem Egerben dolgozni, mert addigra már annyira jó volt a színház, hogy Pestről is jöttek nézni az előadásokat a szakmából, miközben persze vízfejű az ország.
– Ha például minden szerepét a Vígszínházban játszaná, lehet, hogy már címlapok tömkelegén szerepelne. Így a szakma tud önről, de ha kimegy az utcára, valószínűleg az emberek többsége nem ismeri fel.
– Nem, egyáltalán nem. Az más kérdés, hogy ez mennyire rossz. Gyakran ijesztőek azok, akik címlapokon láthatók.
– A színészethez nem tartozik hozzá az ismertség? Egy fővárosi színész mondta egy vidékinek, hogy „tudod, ezt a szakmát nem érdemes titokban csinálni”.
– De igen, hozzátartozik. Ha valaki tévésorozatban játszik, nyilván jobban ismerik, mintha kiváló szerepek sokaságát alakítja színházban.
– Olyan még nem fordult elő, hogy valakinek bemutatkozott, mondta a foglalkozását is, és az illető lekicsinylően nézett, mert számára az a színész, akit a tévéből ismer?
– Dehogynem, ilyen rengetegszer előfordult. De van kellemes élményem is, egy nagyon elegáns étterembe tornacipőben bementem cigarettáért, nézett rám a személyzet, hogy hogyan vagyok felöltözve, a főpincér azonban megkérdezte, hogy „Homburg hercege?” Látta az előadást, aminek a címszerepét játszottam az Örkény Színházban, és kedvesen kérdezte, mit kérek. Az ilyen persze jó érzés. De sajnos lassan az olyan színházi színész, akire az ember felnéz, titokban csinálja a mesterséget ebben az országban.
– Ha hívnák egy sorozatba, tízszer annyiért, mint amennyit az egri színházban kap, vállalná?
– Ha olyan sorozat lenne, mint amilyeneket most látok, akkor nem. Miközben persze nincs pénzem, családot is szeretnék alapítani, tehát szükség lenne rá, de reklámot sem vállalok. Az egyik nagy telefonos társaság hívott, erre is nemet mondtam. Én ezt a pályát úgy szeretném csinálni, ahogy tanították nekem azok, akikre felnézek. És általában folyamatosan buta, igénytelen reklámokat látok. Szerintem változtat az emberen, hogyha elvállal ilyesmit. Az ember belülről is változik attól, amit csinál.
– Máté Gábor mondta önnek, hogy furcsa alkata van, kisfiús fej és izmos test. Nemrég meg jelentetett magáról egy macsós fotót. Elkezdett azon dolgozni, hogy macsósabb legyen?
– Nem, csak akkor annyira megörültem, hogy volt egy ilyen kép is.
– De látszott, hogy direkt lenyalta, hátrafésülte a haját.
– Jó néha ilyet játszani.
– Valójában kisfiús alkat?
– A színésznél az a jó, ha semleges maszsza. Tavaly, amikor a Mayát játszottuk, nagyon hamar tíz kilót le tudtam fogyni. Le is megy és föl is megy a súlyom, igazából ezt élvezem. A hajam azért van körbenyírva, mert így előre, hátra és oldalra is lehet fésülni, el lehet játszani egy nyomozót, egy maffiózót és egy óvodást is.
– Civilben is szeret ezzel játszani?
– Abszolút. Az is előfordult, hogy a színpadon viselt kellékszemüveget az utcán is hordtam.
– Most éppen A selyemcipő című darabban próbál.
– Ez egy négy nap alatt lejátszódó spanyol akciótörténet. Több szerepet is játszom benne, őrangyal, szemét katona, halász, miniszter, földműves is vagyok.
– A másik szakmai otthona az Örkény Színház, miután Csizmadia Tibor nem lesz már igazgató Egerben – azt gondolom, oda szerződik.
– Lehetséges, de korántsem biztos. Decemberig három bemutatóm lesz, most ezzel foglalkozom.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!