Önmagára figyel a hazai könyvszakma. Az 1995-ös alapítású Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál története során először fordul elő, hogy az április 23–26. közötti rendezvényen díszvendégként Magyarország és könyvkultúrája áll a középpontban. A Millenárison ugyan idén is több mint 30 ország állít standot – Kanadától Szaúd-Arábián át Kínáig, a skandináv országoktól Izraelig –, s félszáz külföldi íróval találkozhatnak a kilátogatók, mégis, elsősorban a hazai könyvkultúra múltjáról, jelenéről és jövőjéről folyik majd az eszmecsere.
Ennek persze apropót ad, hogy 220 éve alapították meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát. Erre emlékezve az érdeklődők egy reprezentatív kamarakiállításon ismerkedhetnek meg a magyar könyvkultúra 1795-től a rendszerváltozásig tartó alakulásával. De a közelmúlt történései – az e-könyvpiac térnyerése; a digitális kalózkodás megjelenése; a kiadói és szerzői brandek erősödése, a populáris igények, az önéletrajzi, ismeretterjesztő kötetek fölértékelődése; a könyvforgalmazói terek átrendeződése (Ulpius-ház kiadó bedőlése, Alexandra könyvhálózat bizonytalan anyagi helyzete; a Magvető Kiadó igazgatóváltása; a Libri és Shopline összeolvadása-előretörése, az LScsoport kiadóinak kilépése az MKKEből) – ennél jóval pikánsabb, aktuálisabb kontextusba helyezik a fesztivál szakmai konferenciáinak témáit. Lesz miről vitázni, az biztos!
Mi, olvasók azonban leginkább kedvenc hazai szerzőink friss köteteinek megjelenéseire figyelünk. Új könyvvel jelentkezik Háy János, Egressy Zoltán, Szabó T. Anna, Karafiáth Orsolya, életműkiadásának 3 kisregényt egybefogó kötetével Vámos Miklós, interjúkötettel Esterházy Péter. J. D. Salinger Zabhegyezője sem lesz már ugyanaz Rozsban a fogó címmel, Barna Imre újramagyarításában.
A Gyermek(b)irodalom pavilonban pedig azt nézzük, mivel lephetnénk meg gyermekeinket-unokáinkat.
A 413 program közül oázisként kitűnik még a független könyvesboltok Kis Könyves Éj elnevezésű, péntek kora estétől éjfélig tartó rendezvénye, amihez idén 30 könyvesbolt csatlakozott.
A programokról, dedikálások
időpontjáról részletesen
a www.konyvfesztival.com
oldalon tájékozódhatnak.
60 milliárdos a hazai éves könyvpiac; ehhez az e-könyv 40-60 millió forinttal járul hozzá
Jonathan Franzen amerikai írónak, a fesztivál díszvendégének
23-án, csütörtökön egy pódiumbeszélgetést követően
adják át a Budapest Nagydíjat. A fesztiválra önéletrajzi
kötete, a Diszkomfortzóna jelenik meg.
Daniel Kehlmann-nal, aki a közös német-osztrák
küldöttség tagjaként érkezik Budapestre,
április 25-én, szombaton találkozhatnak.
Kehlmann érdeklődését a fesztivál iránt Jonathan
Franzen vendégeskedésének híre keltette föl.
JÓ SZÍVVEL AJÁNLJUK
1. Michel Houellebecq: Behódolás
A Muzulmán Testvériség felszámolni készül a laikus állam
jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni
a nemek egyenlőségének elvét – Franciaországban.
(Ford. Tótfalusi Ágnes, Magvető, 320 o.)
(Mona Lisa nikában. A magyar kiadás borítója a nemzetközi
sajtó egy része szerint botrányos, iszlámellenes.)
2. Richard Dawkins: A csoda bűvöletében
Korábban Elvis Presley miatt még vallásos volt, a gimnáziumban
már nem volt hajlandó letérdelni a templomban.
(Ford. Kelemen László–Mesterházi Mónika, Libri, 312 o.)
3. Stephen Greenblatt: Egy reneszánsz könyvvadász
Hatszáz évvel ezelőtt egy munkanélküli pápai írnok egy
titkos kéziratról szóló legenda nyomába ered. (Ford. Zsuppán
András, Typotex, 250 o.)
4. Viktor Pelevin: Apollo batman
Oroszországban a vámpírokkal szövetséges emberek
nagyszabású akcióba kezdenek, hogy a társadalomban
helyreálljon a rend. (Ford. Iván Ildikó, Európa, 672 o.)
5. Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
Hová vezet, ha egy kultúrában már nem a női comb vagy
mell, hanem a nők köldöke kerül a vágy centrumába?
(Ford. N. Kiss Zsuzsa, Európa, 128 o.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
