El Kazovszkij – Emlékmű, Várfok Galéria

 

A magyar művészeti élet nem feledi az éppen tíz évvel ezelőtt elhunyt El Kazovszkijt, aki idén lenne hetvenéves. Még három év sem telt el az életművét bemutató, nagyszabású magyar nemzeti galériabeli tárlat megnyitása óta, most a művészhez sok szállal kötődő Várfok Galéria rendezett kiállítást Emlékmű címmel. A hatalmas életműből – a performerként és díszlettervezőként is kiváló festő nagyon sok alkotást hagyott hátra – a galéria elsősorban azokat válogatta ki a mostani kiállításra, amelyek az elérhetetlen szépségideálokat megtestesítő bálványokat állítják a fókuszukba.

Az arctalan szárnyas torzók, ókori mitológiai alakok, a párkák mellett balerinák, hattyúk testesítik meg ezeket a vágyott ideálokat, a női testbe született, de nemi identitásával folyamatosan harcban álló művészt pedig általában a kutya alakja szimbolizálja az élénk, jellegzetes színvilágú festményeken. Amelyek mind egyfajta önálló, személyes mítoszrendszerben értelmezhetőek igazán – a kétteremnyi festmény éppen elég ahhoz, hogy megtanuljunk „tájékozódni” ebben a sajátos, szimbólumokkal teletűzdelt világban. Hogy aztán az utolsó teremben Raum Attila Bevezető leckék című 1997-es filmjén keresztül belepillanthassunk a művész, egykoron évente megrendezett, Dzsan Panoptikumnak nevezett performanszába is, ahol El Kazovszkij egyfajta ceremóniamesterként irányítja a történéseket, alkotja meg bálványait az élő szereplők részvételével is.

A kiállítás július 28-ig látható.

Címkék: kritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!