Nápoly kávézóiban az 1900-as évek környékén jött divatba, hogy a gazdagabbak nem csak maguknak vettek kávét, hanem pluszban kifizettek még egyet, és a boltban hagyták, hogy egy rászoruló elfogyaszthassa azt. A plusz egy akció London több ezer pubjában, valamint Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban is elterjedt.

 
Németh András Péter felvétele

A divat most ért el hozzánk: bő egy hete a Facebookon szerveződött egy csoport, amelyet azóta több mint ötezren lájkoltak. A négy szervező (Gáspár Katalin, Csibi Katalin, Papp Gini, Galambos Róbert) egymást is a világhálón ismerte meg, csütörtökön találkoztak először személyesen. Ők hozták létre a nemzetközi Suspended Coffee („felfüggesztett kávék”) magyar oldalát a Facebookon, Adj egyet ajándékba néven. A kezdeményezést pedig az oldal látogatói nevezték el „+1”-nek.

A szolgáltatóknak egy +1-es kávésbögrét ábrázoló matricát kell kitenniük a kirakatba, amelyet a szervezőktől kérhetnek, később pedig fillérekért lehet majd megvásárolni egy webshopon keresztül. A matrica mutatja, hogy az akcióban ők is részt vesznek, és természetesen nyilvántartást kell vezetniük az ajándékba kifizetett tételekről. Az első csatlakozók csak kávézók, vendéglátóhelyek voltak, a hét második felére már viszont a legkülönfélébb szektorok képviselői is a mozgalom tagjai: állateledeles, zöldségesek, pékségek, turkáló butik, sóbarlang, kutyapanzió, rétesező, színház, romkocsma. Illetve a gazdagréti City Hair fodrászüzlet (képünkön) is, ahol az első felajánlásra két nap múlva érkezett egy beteg gyermekét egyedül nevelő édesanya, aki hónapok óta nem volt fodrásznál. Egy fővárosi játszóházban két nap alatt két felajánlás érkezett és a dolgozók is csatlakoztak egy-egy napijeggyel. A tulajdonos azt mondta, azért csatlakoztak, mert egyszerű és önzetlen a rendszer, az eredmény látványos és nagyon várja, ki veszi igénybe a szolgáltatást, Az egyik rétesbolt is örömhírrel szolgált: sorban gyűlnek a pluszban kifizetett ételek-italok, amelyekért már több „rászoruló” is betért.

„A program az önzetlenségen és a bizalmon alapul. A rendszert önkéntesek működtetik, minden felajánlás a kezdeményezéstől az internetes megjelenés kezeléséig, a matrica nyomtatásáig valakinek az ingyenes segítsége – mondta lapunknak Gáspár Katalin. – A rászoruló nem feltétlenül hajléktalan, lehet bárki, aki olyan helyzetben van, hogy nem tudja megengedni magának az egyébként nem luxusnak számító szolgáltatást. Irányelvünk, hogy lokálisan, lakóközösségeken belül terjedjen az akció híre, a helyi kisközösségek erejében hiszünk, a visszaélések ellen is ők jelentik a garanciát.” A szervező szerint a kezdeti, nem várt, óriási lelkesedés és tömeges csatlakozási kedv egyeseknél biztosan lanyhulni fog, de nem a gyors siker a céljuk, hanem hogy minél hosszabb ideig minél több rászorulón segítsenek a szolgáltatók és az önzetlen polgárok.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!