A Szépművészeti „egykéje”, a Tálaló című csendélet mellé a 40 gyűjtemény – többek közt a párizsi Louvre és a Musée d’Orsay, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina, a londoni National Gallery, a British Museum és a Tate Modern, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a Los Angeles-i Getty Museum – kölcsönzött most műtárgyakat. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a 300 milliárd forint biztosítási összértékű tárlat új koncepcióból közelíti meg az életművet, ugyanis eddig még soha nem vizsgálta kiállítás Paul Cézanne (1839–1906) és az őt sokkal vagy csupán kicsivel megelőző korszakok – Cézanne szerint éppen őreá ható – mestereinek kapcsolatát. A rendezési összköltség 400 millió forintra rúg, ebből 120 milliót a főszponzor ING Cégcsoport magyarországi leányvállalatai állnak, a fennmaradó összeget a magyar állam „vállalta”. A különlegesen magas összköltség része természetesen a kiállítás intenzív külföldi reklámkampánya is. A Szépművészeti reményei szerint a Cézanne-ra vevő látogatók tízezreit vonzza majd a magyar fővárosba a több mint negyed éven át látható tárlat, ahol a festő olyan munkáit láthatják együtt, mint a Kártyázók, a Harlequin és a Fürdőzők. Amúgy az „alapkép”, az 1874–77 táján készült Tálaló csendélet – ami 1917-ben, az I. világháború alatt adományként került a múzeumba – már látható volt szeptemberig egy röpke kamarakiállításon is, ahol a friss restaurálás menetét is bemutatták. Az „aixi remete” képét Hatvany Ferenc báró ajándékozta egy Pissarro-tájkép és Picasso Anya és gyermeke című munkájával együtt. Helyreállítása hároméves előkészítő munkát követően három hónapig tartott: Velekei Mária és Tarcsai Kinga restaurátorok aprólékos gonddal dolgoztak rajta spéci anyagokkal-eszközökkel, acetonnal, snitzerrel és szikével, röntgennel, UV-fénnyel, olajjal.

Geskó Judit művészettörténész, kurátor – a tárlat koncepciójának gazdája első diplomája megszerzése, 1977 óta dolgozik a Szépművészeti Múzeumban – hat éven át járta a világ múzeumait, hogy Budapestre hozhassa azokat az alkotásokat, amelyeken át most végigkövethető a művész festői világának kialakulása. A kiállítás így több mint 100 olajfestményét, akvarelljét és rajzát (ez utóbbiakból a Szépművészetiben is akad még tíz) korábbi alkotók vagy 40 munkájával párhuzamba állítva tárja a nézők elé. Cézanne a régieknél – Michelangelo, Luca Signorelli, Goya, Delacroix, Courbet – „festészeti problémákat” keresett, amelyeket saját látásmódja szerint tett vászonra/papírra, hogy aztán ő maga a 20. század szinte minden stílusirányzatának alapjává legyen. Geskó egyébként a múzeum két korábbi nagy dobásának, a Monet és barátai s a Van Gogh Budapesten címűnek is a kurátora lehetett nemzetközi kapcsolatai és tudása révén. 2010-ben magas rangú francia állami kitüntetésként a Művészeti és Irodalmi Rend tiszti fokozatát kapta meg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!