Lady Harmswoth gyönyörű, érett szépség, tökéletes a hangja, alakja. Született Stradivarius, 1703-ban. Baráti Kristóf hegedűművésznek köszönhetően a Millenáris közönsége is hallotta, hogy szól a Budapesti Fesztiválzenekar éjféli koncertjén, április 2-án.
A zenészek ezúttal a Zeneakadémián tartott műsoruk után érkeztek Takács-Nagy Gábor karmester vezetésével, hogy előadják Mozart B-dúr hegedűversenyét és D-dúr, „Haffner” szimfóniáját. Az est különlegessége kétségtelenül Baráti Kristóf szereplése volt a hegedűverseny szólistájaként. A fiatal előadó manapság a világ legkeresettebb hegedűművészének számít, természetes, hogy nagy várakozás előzte meg fellépését. Ő pedig zenei mindentudását bemutatva túl is szárnyalt minden várakozást. Mintha nem is egy, hanem egyszerre több hangszert szólaltatott volna meg tökéletes összhangban – hozzáteszem, erről a képességéről dicshimnuszokat zengnek külföldi méltatói is. Könnyed kiegyensúlyozottság, finom hajlítások jellemezték játékát. Technikai kvalitásain túl a művész számot adott arról is, hogy ujjai alól érzelmekkel teli hangszínek csillannak fel. Alázattal, egyúttal szenvedélyes elragadtatással merült el a zenében, a tökéletes hangzás mellett fontos volt számára a zenei mondanivaló kifejezése. Újfent lenyűgözött.
A „Haffner” Mozart egyik legnépszerűbb szimfóniája, amelyet a zeneszerző különösen hajszolt (de hiszen így alkotott egész, zaklatott, rövid életében!) munkatempóban írt megrendelésre, a salzburgi polgármester fiának beiktatására, közvetlenül a Konstanzéval kötendő esküvője előtt.
A játékos incselkedéstől az édes-bús sóhajokon át a legkülönfélébb zenei hangulatokat felvillantó, szeszélyesen csapongó szimfónia nagyszerűen szólalt meg a fesztiválzenekar által. Takács-Nagy Gábor pedig magával ragadóan, csupasz kézzel, de minden porcikájával dirigálta az együttest.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!