Elnapolt mozivég - mi lesz az artmozikkal?

Múlt héten robbant a hír: ha nyolc napon belül nem tudják kifizetni bérletidíj-tartozásukat a Budapest Film felé, kiteszik a Kino és a Tabán mozit ingatlanjaikból. A Magyar Nemzeti Filmalap februárban hozta nyilvánosságra, hogy az artmozik és a művészfilm-forgalmazók kritikus helyzetének átmeneti rendezésére sürgősségi alapot hoz létre, holott ez egyébként nem lenne feladata. A filmalap szinte az utolsó pillanatban, csütörtökön írta alá a mozik támogatási szerződését, így már semmi akadálya, hogy folyósítsák a pályázaton elnyert összegeket. A Budapest Film a szerződést egyfajta biztosítéknak tekinti, hogy hozzájuthat a pénzéhez, így nem teszi ki a bajba került mozikat. „Hosszú távon még mindig nem oldódtak meg a problémák, ez a pályázat egyszer húzott ki minket a csávából, több ilyet nem fog kiírni a filmalap. Az artmozik támogatásának kérdése az Emberi Erőforrások Minisztériumára (EMMI) tartozik, de az ehhez szükséges rendelet nem készült még el” – mndja a Garancsi Ágnes, a Kinót üzemeltető Szuez Film vezetője és a Budapesti Artmozi Egyesület titkára.

A múlt hét eleji szorult helyzetre való tekintettel a Cirkó-Gejzír mozi felajánlotta egyheti bevételét a Kinónak, de mivel az ügy egyelőre rendeződött, a kinósok úgy döntöttek, nem fogadják el a szintén nehéz anyagi helyzetben lévő intézmény felajánlását. Balassa Péter, a Cirkó-Gejzír alapító tulajdonosa elmondta, fontosnak tartották, hogy – ugyan csak egy jelképes összeg formájában –, felajánlják a támogatásukat ebben a helyzetben. Az eredeti tervek szerint a Cirkó a csütörtökkel kezdődő mozihét bevételét adta volna a pár száz méterrel arrébb lévő mozinak. Csütörtök este a Cirkó előtt filmpremierre várakozók hallottak ugyan a Kino és az artmozik anyagi problémáiról, de nem ismerték a részleteket. „Sok hülyeségre költenek az adónkból, pont erre nem tudnak?! Máshol esélyem sem lenne ezeket a filmeket megnézni” – csattant fel egyikük.

Az állam 2011-ben vonta meg a támogatást az artmoziktól, idén pedig a főváros is kiszállt a finanszírozásból. A Kino a korábbi rendszerben félévente körülbelül 4 millió forint normatív támogatást kapott, emellett a fővárostól évi 6-7 milliót, és jelenleg is ennyire lenne szükségük a működhez. Most az országosan üzemelő körülbelül 20 artmozi teljes bizonytalanságban van, nem tudják, hogy fognak-e még valaha állami támogatást kapni. Támogatás nélkül viszont nem tudnak működni, piaci alapokon művészfilmeket játszó mozit fenntartani nem lehet – állítják az üzemeltetők. Balassa Péter szerint mozinként évente körülbelül tízmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy működni tudjanak, ami összességében egyáltalán nem nagy összeg. „Hatalmas veszteségeket termelünk, a jegyárakat pedig pár évig most biztosan nem emelhetjük” – mondja. Az is aggasztó probléma, hogy úgyszintén az EMMI dolga lenne a filmek besorolása. A művészeti szempontból jelentős alkotások kaphatják meg az art minősítést, a besorolásukkal azonban jelenleg senki nem foglakozik. „Ha esetleg feláll a támogatási rendszer, addigra a mozik játszható artfilmek hiányában már elveszíthetik art minősítésüket, és már nem lesznek jogosultak a támogatásra, így a filmek besorolása is kulcskérdés” – teszi hozzá Garancsi Ágnes.

A művészmozikkal kapcsolatban gyakran felmerülő kritika, ha nem tömegigényeket elégítenek ki, nem is kell állami adóforintokkal támogatni őket, majd a piac eldönti, szükség van-e rájuk. Garancsi szerint azonban elképzelhetetlen, hogy piaci alapon működni tudjanak. Európa minden országában állami és EU-s támogatásokból tudnak fennmaradni ezek az intézmények. „Még azokban az országokban sem tudnak az artmozik nyereségesen üzemelni, ahol az embereknek van pénze a kultúrára és a saját nemzeti filmjeikre kíváncsiak. Ez ráadásul nálunk nincs így, a közönség egy részének nincs pénze mozijegyre, a magyar filmmel kapcsolatban pedig gyakran szkeptikus.” A mozisok úgy gondolják, ha az iskolákat, a múzeumokat, könyvtárakat, színházakat és komolyzenei koncerthelyszíneket támogatják, ők sem maradhatnak ki a sorból. Ugyanúgy kulturális közfeladatot látnak el, és olyan fontos témákat jelenítenek meg a vásznon, amikkel foglalkozni kell. A mozik üzemeltetői nem tudják, hogyan fogják fenntartani az intézményeket a jövőben. A nézőszám nem csökkent az elmúlt években. Amennyiben nem kapnak állami vagy fővárosi támogatást, nem lehet tudni, hol nézheti majd meg a művészfilmeket az az évente 500 ezer ember, akit nem elégít ki a multiplexek hollywoodi kínálata. „Ha nem dolgoznak ki egy támogatási rendszert, jövőre szinte biztos, hogy tömeges bezárási hullámra kell számítani” – mondja Balassa Péter.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!