Nem foglalkozunk eleget vele, pedig az életminőségünk és egészségünk meghatározó eleme a jó és pihentető alvás. Az alvászavarok leggyakoribb formája a horkolással összefüggő alvási apnoe, vagyis légzéskimaradás a hazánkban vezető halálokoknak tekinthető szívroham és stroke kialakulásáért is felelős, mégis kevesen fordulnak problémájukkal szakorvoshoz.
Az alvászavaroknak több csoportja is létezik, azonban az alvajárás és a narkolepszia az emberek kevesebb mint egy százalékát érinti. Sokkal nagyobb gondot jelent a két másik fő csoport, a horkolással együttjáró éjszakai légzészavarok és az álmatlanság. Ha valaki alvási apnoe szindrómában szenved, vagyis úgy horkol, hogy légzéskimaradásai vannak, tízszeresére nő a stroke és a szívroham kialakulásának veszélye. Akkor kell elkezdeni aggódni, ha a légzéskimaradások száma óránként eléri a harmincat. A gond persze az, hogy ezt az alvó ember általában nem is tapasztalja, hiszen teljesen nem ébred fel ilyenkor, így nem is biztos, hogy tud kóros állapotáról.
Dr. Terray-Horváth Attila neurológus, alvásszakértő szerint még mindig nagy probléma, hogy sokan csak legyintenek a horkolásra, azt gondolják, a legkellemetlenebb hozadéka, hogy a kanapén kell aludniuk. Ezzel szemben a fő gond, hogy az ebben szenvedő emberek soha nem alszanak mélyen, rengeteg mikoroébredés szakítja meg a pihenésüket, soha nem jutnak el az álomszakaszba, ami a memóriájukat és az érzelmek feldolgozását is befolyásolja. Ez a probléma körülbelül minden tizedik középkorút és idősebbet érinti. Sok szervi tényező is közrejátszhat ennél a zavarnál, ilyen például a lelógó szájpad, szűk torok és túl nagy nyelv, ezekre azonban ma még nem ismert korrekciós műtét. Ilyenkor speciális eszközökkel, például fogszabályzószerű harapásemelővel lehet a horkolást enyhíteni. Akiknél azonban ilyen anatómiai gond nem áll fenn, a megelőzésnek komoly szerepe van, az elhízás ugyanis a férfiaknál a leggyakoribb kiváltó oka a horkolás kialakulásának.
A másik legnagyobb csoportot az álmatlanságban szenvedők jelentik. Az inszomniaként is emlegetett zavarról akkor beszélhetünk, ha legalább három hétig fennáll egy olyan állapot, melynek során nem tudunk elaludni, nem tudjuk rendesen végigaludni az éjszakát, vagy az alvásunk olyan felületes, hogy nem pihenjük ki magunkat. Egyes adatok szerint a lakosság 60 százaléka érintett, a szakértő azonban hozzáteszi, hogy a legtöbb ember valószínűleg csak időszakosan szenved az álmatlanságtól. Ezt ugyanis – nem meglepő módon – elsősorban a stressz és a szorongás okozza, a genetikai álmatlanságot bár ismeri a szakirodalom, valójában ilyennel ritkán találkoznak az orvosok. Sokan szeretnék ugyan azt hinni, hogy álmatlanságuk rajtuk kívül álló, genetikailag meghatározott dolog, valójában azonban nagyrészt ők felelősek ezért a problémákért. Sokan először különböző házi praktikákhoz, illetve recept nélkül kapható gyógynövényalapú altatókhoz fordulnak, ha nem tudnak aludni, de ha ezek nem vezetnek eredményre, elmennek a háziorvoshoz, aki altatót ír fel nekik. Amennyiben továbbra sem javul a helyzet, a kialvatlanság hangulatzavarokhoz és depresszióhoz vezet. Ilyenkor a betegeket már pszichiáterhez irányítják, aki további recepteket ír fel, így végül a beteg teljesen a gyógyszerek rabjává válhat. Dr. Terray- Horváth Attila szerint ilyenkor inkább alvásdiagnosztikai szakemberhez érdemes fordulni, aki a probléma gyökerét igyekszik megtalálni és kezelni.
Számos kutatás kimutatta, hogy a városi életmód és a rengeteg telekommunikációs eszköz használata lerövidítette az alvásidőnket, az USA-ban egyes felmérések szerint átlagosan 5-6 órát alszanak. Ez azonban elhízáshoz vezethet, ugyanis aki kevesebbet alszik, az energiahiányt evéssel pótolja, ráadásul a zsírégetésben kulcsfontosságú hormonból is kevesebb termelődik. Részben genetikai kérdés, hogy kinek mennyi az alvásigénye, amit a fizikai és lelki leterheltség is befolyásol, az azonban biztos, hogy a felnőtt embernek minimum 7 órát kell aludnia, hogy egészséges maradjon. „Bár amerikai kutatások arra jutottak, hogy léteznek olyan emberek, akik akár 5 órában is kipihenik magukat, másoknak pedig 10 óra az igényük, ez azonban nagyon ritka. Az nem tekinthető alvászavarnak, ha valaki sokat alszik, amennyiben ezt bele tudja illeszteni az életébe. Az a normál alvásidő, amivel másnap aktív vagyok és kipihent” – mondja az alvásszakértő.
És mit tehetünk azért, hogy jól teljenek az éjszakáink? „Az alvásra ugyanúgy oda kell figyelni, mint az egészséges életmódra, ennek része, hogy megfelelően kell táplálkozni, eleget kell mozogni, és igyekezni kell mindig ugyanabban az időpontban lefeküdni. A munkát nem szabad hazavinni, de ha mégis, ne a számítógép kikapcsolása után egy perccel próbáljunk elaludni” – mondja a neurológus. Az alvásunk minőségét mi is kitartóan romboljuk a sok stimuláns, a koffein és az alkohol fogyasztásával. A szakértő szerint csak néhány alapvető szabályt kell betartanunk a jó alváshoz. Estefelé mindenképp már csak könnyű vacsorát fogyasszunk, lefekvés előtt három órával már ne együnk. Aggasztó gondolatainkat próbáljuk kibeszélni magunkból, hogy az ágyba már „üres fejjel” kerüljünk, valamint mozogjunk rendszeresen. Nem mindegy azonban, mikor sportolunk, egyre több konditerem van tömve esténként, pedig ezzel is csak nehezítjük az elalvást, így ha lehet, érdemes inkább a reggeli vagy a kora délutáni órákat választani az edzésre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!