Csodabogyós-barlang, Balatonederics

Az időjárás nedvességet vagy tikkadást hozó viszontagságai elől a Balaton környéki földmélyek, barlangok is kínálnak menekülő útvonalakat, annyi nehezítéssel, hogy ezek nagy része csak Kisvakond-szerelésben, kobakban és hason csúszva járható. Az egyik legkalandosabb, no és persze legszebb mindközül a Keszthelyi-hegység gyomrában meghúzódó, mesébe illő Csodabogyós-barlang, mely nevét egy amúgy kizárólag mediterrán területeken honos bokorról kapta. A csodabogyós bozótos megmagyarázhatatlan körülmények között vert tanyát a Keszthelyihegység napfény melengette oldalán. Piros bogyója állítólag csak egyszer ehető, de mivel eddig ezt még senki nem merte kipróbálni, csak a fóbiások és a mindent jelként értelmező ezomegszállottak biztosak a különös bokor „ha itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”-üzenetében. A barlang bejáratához egy körülbelül 45 perces túraútvonal vezet, szigorúan felfelé, ami ugyan esőben és 40 fokban is elég hosszú ahhoz, hogy próbára tegye az erőnlétet, de a kalandvágyat még nem lankasztja. Nem állítom, hogy zárulván a barlangtető, az ijedelem és az izgatottság kinn reked, de gyorsan lemorzsolódnak valahol az első létrázásnál, kúszás-mászásnál. Az alkalmi barlangászokból pillanat alatt összeszokott kis csapat verbuválódik, s a félelem helyét átveszi a kíváncsiság és a barlangi etikett megkövetelte összpontosítás: nem verjük le a fejünkkel a cseppköveket, nem kapaszkodunk beléjük, nem lépünk és nem fekszünk rájuk. Csak nézzük őket. Negyven-ötven méter mélyen, egy barlang gyomrába zárva, keresztülvergődve a „Feneketlen hasadékon” és túl a „Szülőlyukon” lenyűgöző a több millió éves cseppkövek látványa. A legszaporább 100 év alatt 6 millimétert is nő. Ez azt jelenti, hogy a fejünk felett függő, 5 milliméteres átmérőjű s csupán 30 centiméteres törékeny pálcika, hivatalos nevén szalma cseppkő, 5000 éves.

Egry József Emlékmúzeum, Badacsonytomaj

Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon közel 40 éve, 1973-ban nyílt meg az Egry József Emlékmúzeum, amely az elmúlt évtizedekben számtalan átalakításon, csinosítgatáson esett át: a Balaton festőjének egykor volt műteremlakása, illetve a család kis villaépülete köré egy olyan korszerű épületegyüttest varázsolt Wéber János építész, mely egyfelől kegyelettel őrzi az eredeti kis házat, másfelől pusztán építészetileg is izgalmas élményt kínál. Az eredeti ház első emeletén Egry festői munkásságának a korai évekből származó művei – arcképek, önarcképek, konstruktivista tájképek – láthatók Szajna-parti rakodókkal és a brugge-i kikötők fülledt világával megfűszerezve, az egykori műterem falaira pedig a Balatonhoz érkezés képei kerültek. A tó Egry-érlelte világának festményei az újabb épületrész nagytermébe előkelősködték be magukat. Az Emlékmúzeum épülete előtt érdemes néhány pillantást vetni a festő arcvonásait felidéző portrészoborra is, melyet Borsos Miklós készített, akinek egyébiránt egy-két síremlékdomborművét a badacsonytomaji temető is őrzi.

Levendula Ház, Tihany

A tavaly ősz óta „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja” címmel büszkélkedő Leven dula Ház a Tihanyi-félsziget vulkánkitörésektől hangos múltjába és levenduláktól liluló jelenébe kalauzolja el a látogatókat – megspékelve mindezt izzó, gejzírforró hangulattal. A látványközpont kiállítása interaktív módon mesél többek között olyan érdekességekről, mint hogy miért is számít Magyarország geotermikus nagyhatalomnak, hogy nálunk a legvékonyabb a földkéreg, s hogy itt a föld középpontja felé haladva átlagosan 50-60 fokkal melegebb a hőmérséklet kilométerenként. A Levendula Ház különféle számítógépes szimulációkkal, vulkánoktól morajló, füsttől illatozó terepasztallal, élménykerttel, működő levendula-lepárlóval és – kakukktojás újdonságságként – egy kis szürkemarha- és bivalyszalámival csalogatja a látogatókat a Belső-tó partjára.

A Zimek Manufaktúra pálinka fõzdéje, Zamárdi

Az első balatoni látványfőzde tulajdonosa az ajtaján kopogtatókat a törkölytől a birsen és a bodzán át az akácvirág-pálinkáig összesen közel 70-féle papramorgóval kínálja. A kóstolás mellett, ha a kedves vendég igényli és a cefremennyiség is engedi, indulhat az alkoholgőzös, mely a lepárlás különféle állomásain „végigzötykölődve” mutatja meg, mi a különbség a célzóvíz, a nyakolaj, a kerítésszaggató és az ákovita, azaz az élet vize között.

 

Festetics-kastély, Keszthely

A szokásos kastélytúra helyett most inkább a kastélymúzeum egy-egy időszaki aktualitását ajánljuk tikkasztó vagy esős nyári délutánokra. A Vadászati Múzeum és a Történelmi Modellvasút Kiállítás parkjának idei újdonsága egy kerti vasútpálya, amelyen valódi, szénnel (a szakértők szerint itt fontos megjegyezni, hogy antracittal!) fűtött gőzmozdonyok és akkumulátoros „dízelmozdonyok” húzzák a kocsikat, a Helikon Kastélymúzeum nyári attrakciója pedig egy szecessziósüveg-kiállítás. Az Iparművészeti Múzeum kölcsöntárlatán csaknem 60 Tiffany, és majd’ ennyi Gallé váza növeli az itt eltöltött idő értékét.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!