Eső- és kánikulaprogramok a Balatonnál

BIVALYREZERVÁTUM, KÁPOLNAPUSZTA

A Balaton délnyugati részén, a Kis-Balatonnál, Balaton ma gyaród és Zalakomár szomszédságában található Kápol napuszta, melynek 30 hektáros területén összesen mintegy 200-250 bivaly tengeti igamentes életét. A Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítással, mesélő sétautakkal, távcsövekkel felszerelt kilátótornyokkal és piknikező helyekkel szegélyezett Bivalylakba úgy leshetnek be a látogatók, akár egy dagonyanappaliban játszódó bivaly reality show-ba, amely a bambán szelíd csorda viszonylag stresszmentes hétköznapjairól tudósít. Az egykori majorság területén álló régi istállókban fotók és a bivalytartás eszközei mesélnek azokról az időkről, amikor a bivalyok még eke elé fogva bizonyíthatták, hogy igavonó erejük 50%-kal nagyobb, mint a szarvasmarháké, s hogy a látszat ellenére nemcsak a földdel, de terméskövekkel és óriási fatörzsekkel is bármikor elbánnak. Az állatok tavasztól őszig egy, a bemutatóhelyről induló 1,5 km-es sétaút mentén illegetik magukat a turisták előtt, télre viszont is tállókbavonulnak, ahol, ha lehet, életük még inkább bosszantó semmittevésben zajlik. Aki erre jár, annak érdemes egy kis kitérőt tennie a közeli Kányavári-szigetre is, melynek „Búbos vöcsök” sétaútját, irigylésre méltó egyetértésben, manapság leginkább kócsagok, gémek és kárókatonák járják.

BALATONI MÚZEUM, KESZTHELY

A Természettudományi Múzeum mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum nyerte el idén Az év múzeuma címet, amelyet azzal érdemelt ki a kiállítóhely, hogy az elmúlt években kívül-belül „nagy átalakításon” esett át. Többek között megújult az állandó kiállítása is, amely a modern technika eszközeit is alkalmazva, számtalan interaktív ketyerével felvértezve mutatja be a tóval kapcsolatos tudnivalókat – hogyan született, mikor ért nővé, milyen növényeket és állatokat rejt a vize, vízpartja és a hegyvidéke. A kiállítás megmutatja, milyenek voltak a balatoni korzók 100 évvel ezelőtt, és a tavi hajózás rejtelmeibe is bevezet – a Festeticsgályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókon át olyan motoros különlegességekig, mint például az 1952-es csavarmeghajtású Beloiannisz (későbbi, ismertebb nevén Balaton) motoros, melyen bizonnyal mindenki megfordult, aki 2003 előtt hajóval tette meg a Siófok–Füred–Tihany távot.

BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE EMLÉKHÁZ KÕVÁGÓÖRS – PÁLKÖVE

Keszthely felé haladva, a 71-es főútról Balatonrendesnél ágazik le egy kis bekötőút a partra, ahol a vasúti sín és a tó által körbezárt földnyelven áll a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom vértanújának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének pálkövei háza. Az újságíró, politikus a húszas évek végén vette bérbe a csöndes part menti területet azzal a szándékkal, hogy nyaralót épít majd ide, ahol pihenhet, alkothat, szerény anyagi körülményei miatt azonban sokáig sátorban, később egy saját maga által felépített kunyhóban volt kénytelen tengetni a nyári hónapokat. A végül 1937-re elkészült mostani nyaralóhoz egy ba latonszemesi parasztház szolgált mintául – talpas, tornácos és nádtetős házikó, összesen két lakóhelyiséggel és egy igény szerint lakótérré alakítható padlással. Ha igaz a fáma, Bajcsy-Zsilinszky Endre itt tartózkodott a legszívesebben, zömében itt találkozott barátaival és harcostársaival, és itt született számtalan újságcikke és jelentős tanulmánya is. Ma a pálkövei házban egy elsősorban do kumentációs anyag ból rendezett kiállítás segítségével kísérheti végig a látogató a nyilas terror áldozatának küzdelmes életútját, de látható itt a Zsilinszky család nem egy személyes használati tárgya is, köztük az a festett parasztláda, mely Bajcsy szerint a lakószoba berendezésének egyik csodája.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!