Európai szintű show

Minden első osztályú és profi a hangosítástól a fényeken, a díszleten és a fellépőruhákon át a produkciókig. Mintha nem is csiszolatlan gyémántokat kutattak volna fel, hanem eddig még nem befutott művészek állnának a színpadon. Nem is kell komoly kutatómunka ezt észrevenni, Vastag Csaba szerepelt már a Popdarálóban, Janicsák Veca a Csillag születikben, Wolf Kati pedig a Szombat esti lázban énekelt. Pár hamis hang persze itt is becsusszan, de legalább tudjuk, hogy nem droidokat látunk szerepelni. (Amúgy nekem gyanús, hogy talán rosszul hallják magukat vissza az énekesek a füleseken, ezért siklanak félre a hangok, nem pedig izgalomból.) Bár azt is tudni lehet, hogy a válogatásokat már tavasszal megtartották, azóta pedig folyamatosan foglalkoztak az énekesekkel, hogy ne vizesnyolcasként álljanak színpadra az őszi élő adásokban. A munka pedig látszik minden képkockán, megdolgoztak a sikerért. Hogy szórakozásunk garantált legyen, menő sztárokat is felléptetnek egy-egy szám erejéig, Zsédától akár az exmegás Tóth Gabiig. Nekem már picit túl simára is csiszolt a műsor, mintha a mezőnyt is a 18-40 éves reklámcélcsoport számára válogatták volna össze. Csupa szép, jó kiállású, piacképes (a Megasztárral összehasonlítva), nem túlontúl egzotikus fiatal, akikkel épp olyan könnyen lehet azonosulni, mint az Alkonyat-filmek tinihőseivel. Talán csak Király L. Norbi lóg ki a Barbie és Kenvilágból, de őt meg majd a sármja eladja, ha már a rekedt hörgésével idáig el tudott jutni. A zsűri itt nem csak kritizál, hanem direktben mentorálja is a versenyzőket. Rosszat, bántót nemigen mondanak, mindenkit szeretnek, és kicsit csinálják ők is a műsort, ahogy beszólogatnak egymásnak. Geszti Péternél mindig lehet számítani egy frappáns bonmot-ra, ahogy Keresztes Ildikónál pár szívből jövő kicsorduló könnycseppre. Nagy Feró olykor a szalonképesség határait súrolja, de ez Malek Miklós kimértsége mellett még üdítőül is hat. Ördög Nóra és Sebestyén Balázs, a két műsorvezető egyformán ügyes, laza, rutinos, nekem innen végképp nem hiányzik Stohl Buci. „Európai szintű show-t hoztál” – mondta Geszti Király L. Norbinak, ami nagyon megragadt bennem. Mert hiába Amerika a popzenében a világelit, mégis csak Európában vagyunk, az Arrivederci amorék meg a bizarrba hajló Eurovíziós dalfesztivál közegében. Lehet finoman megdolgozni a közönség ízlését egy kis dallamos rockzenével (bár egyik szám idegesítőbb volt, mint a másik), olykor egy kis R’n’B-vel, Máté Pétert, Cserháti Zsuzsát vagy az ABBA-t akkor is jobban fogják díjazni, mint Beyoncét. A fiataloknál persze más a helyzet, az ő zenei lelkük már könnyedén átlépi az óceánokat, SMS-eik pedig begyógyítják a csillagászati költségvetést. Az én favoritom Shodeinde Dorka, olykor még karcos tisztasága és belső ragyogása Rúzsa Magdira emlékeztet. Bárcsak egyszer tűsarkú combcsizma és egyéb dögös kellékek helyett „mezítláb” is hagynák énekelni…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!