„A camembert kanadai találmány, azt jelenti, gyere ide, medve.” Ilyen poénokért már egy nyolcévest is kromoszómái­ra szednek, méltatlanok a veterán showmanhez. Az se dobott a mérlegen, hogy Fábry Sándor látszólag elébe ment a kritikának, és végig savazta magát visszatérése alkalmából.

 

Meghallgat­hattuk például, hogy az utca embere lesza…ja azt, hogy mit csinál, és egyáltalán ki a búbánatos borbolya az a Fábry. Ráadásul az a sztori végleg elveszett, amibe belecsapott (mit keresett egy forgatócsoport Erdélyben medvelesen), mert a romlott márványsajt irányába indult tovább lelkesen.

A medvés viccek amúgy is túlvirágoztak a magyar mormotanap alkalmából, melyre épp közszolgálati be­­mutatkozása esett.

Maga is elismerte, kisebb hibája, hogy túl sok szálat indít be. Bö­­dőcs Tibor szintén, de ő mindig visszatalál. Ez csak egy ok a csillióból, amiért őt, Kovács András Pétert, Kőhalmi Zoltánt, vagy bármely más kiváló dumaszínházi előadót kellett volna inkább felkérni a köztévé szórakoztató szerepének megalapozására és azonmód bebetonozására.

A szilveszteri rádiókabaréban hallottam utoljára Fábryt humorizálni, nem tűnt ennyire elhasználtnak, kimódoltnak. Még a stúdióközönség is csak lagymatagon böffentett az olyan poénjaira, hogy „a szerelmespár nyaralni megy Balaton-mackóalsóra”. A biztonsági őrnek öltöztetett Badár Sándor és Szőke András performansza, vagy a Putyin-hasonmás bevonulása fájtak. Mire a vendégsereg levonult, már olyan kínban voltam, mint eretnek a bolognai tömlöc nyújtóján.

Fábry talán még csak most melegíti újra humor-töltöttkáposztáit, de egy adásból is egyértelmű, hogy vállalhatatlan közszolgálati szereplőként. Nem a káromkodás nem fér bele, ezt kimetélhetik. Készültek is rá, a német Fass (hordó) szót sikerült kétszer is kisípolni a para­noiás mókusoknak. Számos kollégájának semmi szüksége trágárságra ahhoz, hogy fergeteges legyen, és belőle sem ez hiányzott. A durva intoleranciának, szaloncigányozásnak viszont köztévében helye nincs. Ezt is jól tudták előre Fábryról. Vagy mertek ekkorát kockáztatni, vagy elnézik neki, hogy olykor becsúszik egy „színesfémipari szakemberek érdekszférájukba vontak egy tájékoztató táblát,” és „Mátészalkán is inkább szamuráj­kardokra van szükség”. Ahogy elfelejtették neki azt is, hogy nemrég még sóval akarta behinteni a köztévé nyomát. Nem csak a cigányok állandó céltáblái, a szlovákokat is szappanozta, és bármikor kicsúszhat a száján egy buzis poén is, csak alkalom legyen rá. Hiába remélnénk, a showman nem tud túllépni saját korlátain. Biztos az első adás teszi, de eddig többet foglalkozott a sajtó Fábry visszatérésével, mint amennyit ért. Fábry kijött a barlangjából, de nem látta meg árnyékát, és kint maradt. Nincs olyan mázlink, hogy legújabb klasszikusát idézve, „visszamegy, mint Orbán Viktor Brüsszelbe”.

Fábry Show, m1, február 2.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!