Mi köti össze Molnár Ferencet öt, több száz éves páfrányfenyővel, illetve egy, a Festeticsek által lakott, Pollack Mihály tervezte kiskastéllyal? A megoldás a VIII. kerületi ELTE Füvészkert és a hozzá számtalan szállal kötődő író, újságíró egyik legismertebb műve, a Pál utcai fiúk.
Közös programot szervezett a Füvészkert és a Holokauszt Emlékközpont (ahol a vészkorszakban emigrált, zsidó származású Molnár Ferencről tekinthető meg időszaki kiállítás): az író kevéssé ismert élettörténetét és legismertebb művének helyszíneit mutatják meg a füvészkerti „kettős sétán”.
Előzetes regisztráció után biológia szakos egyetemisták vezetnek végig a kerti sétán, amelyen nemcsak a különleges növényeket mutatják meg, hanem Molnár leghíresebb regénye, a Pál utcai fiúknak a helyszíneit is. A program kiötlői szerint a középiskolások lehetnek a legjobb „alanyai” a tudás peripatetikus (fák közt sétálva tanulás) elsajátításának. A séta során megtudtuk: a grund helyén ma sebészeti klinika áll, a Füvészkert pedig kétszer nagyobb volt mostani területénél, amikor 1849-ben megkapta mai, végső helyét az Illés utcában. A világ minden tájáról érkezett, gondosan itt őrzött növényekkel teli kertet 1771-ben hozták létre, több költözés után került a VIII. kerületbe, és 2010-ben újították fel. A Festeticsek egykori kastélyának falán emléktábla: innen vitték el Bajcsy- Zsilinszky Endrét.
Egynyári növények, ligeterdők, japán és sziklakert, örökzöldek, orchidea-, rózsa- és ázsiai kert színes képviselői szegezik utunkat. Külön helyen élnek a fűszer- és gyógynövények, a bonsaiok, a bambuszok. A papírlevelű eperfához érve a biológia–kémia szakos egyetemista vezetőnk elmondta, Molnár Ferenc lelkes selyemhernyógyűjtő volt József körúti lakásában, s amikor egyszer elfogyott az állatok eledele, be kellett szöknie a kertbe utánpótlásért.
A Pálmaházba érve megtudtuk, hogy az épület a II. világháborúban megsemmisült, de eredeti állapotába állították vissza. Idegenvezetőnk egy dézsára mutatott: itt ugrott Nemecsek Ernő a „tóba”, amely egy fadézsa volt, tele a trópusi növények öntözésére melegedni odatett, jéghideg vízzel.
A II. világháborúban a növények fele elpusztult, ma 8-10 ezer fa lakja a kertet. Túravezetőnk a ricinusra is felhívta a figyelmünket, amely – a kréta mellett – a másik összetevője volt a regényben is fontos szerepet betöltő gittnek. Majd a „veszélyesebb” egyedek felé kalauzolt: a kitines páncélt felhasználó rovaremésztő növények közül (Vénusz légycsapó, kürtvirágok) a kancsókák akár egy patkányt is képesek megenni. Alkalmi idegenvezetőnk lelkesen mesélte azt is, hogy a Viktória-ház kincse az amazoni tündérrózsa, amely évente csak két este virágzik, nyáron, az első este fehér, majd a beporzás után rózsaszín-lila, s teljes méretében akár negyven kilogrammot is elbír, szárát pedig fekete hajfestékként is használták.
A füvészkerti séta – nem kérdés – remek program a botanika iránt érdeklődőknek; a vezetett séták, összekötve a Holokauszt Központban kiállított Molnár Ferenc életúttal, az ott látható történelmi helyzetképpel, irodalmi értékkel is bírnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!