A 20. század első fele legjelentősebb magyar festőinek képei sorakoznak a Virág Judit Galéria falain. A tavalyi Berlin-Budapest kiállítás után most Párizs és a francia főváros pezsgő művészeti életének elementáris hatására csodálkozhatnak rá a galéria látogatói.

 
Tihanyi Lajos: Pont St. Michel, 1908. - FOTÓ: VIRÁG JUDIT GALÉRIA @PÁRIZS-BUDAPEST KIÁLLÍTÁS


Ebben a témában hasonló, nagyszabású kiállítást nem rendeztek eddig Magyarországon, pedig ebben a korszakban szinte senki nem vonhatta ki magát Párizs hatása alól. Még azok is az ott megjelenő irányzatokhoz képest határozták meg önmagukat, akiket nem szippantottak be a Montparnasse kávéházai és az éjszakai mulatók világa, ahol olyan legendák születtek, mint a tabudöntögető Josephine Baker, akit joggal nevezhetünk Európa első afroamerikai hírességének.

Szinte nem volt olyan magyar művész, aki hosszabb-rövidebb ideig ne élt volna Párizsban, ahol találkoztak a kor gombamód szaporodó irányzataival, majd hazatérve meghonosították a modernizmust, a maga szabad szellemiségével és nyitottságával. A galéria falain izgalmas elrendezésben egymást érik például Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Czóbel Béla, Vaszary János, Czigány Dezső, Csók István vagy éppen Gulácsy Lajos képei.

A művek sokszínűségéből – szó szerinti és átvitt értelmében is – jól látszik, hogy mennyiféle irányzat szökött szárba a szabad, bohém és inspiráló környezetben a fauvizmustól az art decóig.

Furcsa módon ugyanis az École de Paris-nak, vagyis a párizsi iskolának nem volt programja vagy szabályai, a név a városban élő, de nem francia származású művészek csoportját jelölte, sokan közülük a náci Németországból menekültek el, de rengeteg náció képviselője alkotott „egy kupacban”, néhány saroknyira egymástól.

A magyar művészek képein a nagyvárosias utcai jelenetek mellett megelevenedik a mulatók buja világa, na és a nők, magukon viselve a kor divatjának, és semmi mással össze nem keverhető eleganciájának összes jellemzőjét.

Az ingyenesen látogatható kiállításról aligha léphet úgy ki ember, hogy ne vágyakozna az időutazásra – arra, hogy legalább néhány napig beszívhassa a '20-as, '30-as évek Párizsának sűrű levegőjét.

 

Párizs-Budapest 1890–1960,
Virág Judit Galéria,
nyitva: november 26-ig.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!