– Öregszik a Sziget Fesztivál is, idén – ahogy a tegnap véget ért VOLT fesztivál is – húszéves. Sokat változott?

– Rengeteget. Az első jelentős fordulópont 1994-ben volt, amikor a második Sziget után elég jelentős veszteséget halmoztunk fel, és válaszút elé kerültünk: vagy csődbe megyünk, és befejezzük ezt a próbálkozást vagy megpróbáljuk professzionálisabb alapokra helyezni a szervezést. Az utóbbit választottuk és jó döntést hoztunk, mert elindult egy olyan fejlődés, aminek eredményeképpen a Sziget világszínvonalú rendezvény lett. Ennek a folyamatnak volt egy nagyon látványos növekedési szakasza, ami nagyjából az ezredfordulóig tartott. Az azóta stagnáló 350-400 ezres látogatószám elérésével a mennyiségi növekedés szakasza lezárult. Ekkor elindult egy olyan új fejlődési szakasz, amikor a minőségre, a kulturális sokszínűségre, a nemzetközi trendeknek megfelelő aktualitásokra kezdtük helyezni a hangsúlyt. Aztán elindultak a különböző célcsoportokat megszólító rendezvényeink, mint például a Balaton Sound. Az elmúlt években egyre színesebb palettát rajzoltunk magunknak, ma már gasztrofesztiváltól gyerek programokig, sokféle rendezvényt szervezünk, más-más közönségréteget megcélozva. A magyar fesztiválpiac erősen telítődött, és az ország felvevőképessége is erősen korlátozza a lehetőségeket. Én kész csodának tartom, hogy ebben az országban ennyi fesztivál életben tud maradni.

– Fesztiválhatalomnak számítanánk Európában?

– Igen, főleg az ország méreteihez, lehetőségeihez képest, és bár Magyarországon csak a Sziget mondható igazán nemzetközi léptékű fesztiválnak, még közel 10 jelentős rendezvény van, míg a környező, nagyjából hasonló adottságokkal rendelkező országokban csak 1-2. Ez persze annak is köszönhető, hogy nálunk 20 éve rendeznek ilyen eseményeket, ott viszont csak 10-15 éve.

– Idén az European Festival Awards 25 legnagyobb európai fesztivál közül a Szigetet ítélte a legjobbnak. Mitől lesz egy fesztivál Európa legjobbja?

– Többféle szavazás van, az első körben szakmai zsűri dönti el, hogy egy-egy kategóriában mely fesztiválok juthatnak be a legjobb 25 közé. Aztán elindul egy közönségszavazás – idén közel 400 ezer szavazat érkezett –, amelynek eredménye alapján kategória győz teseket választanak. Mi a fő kategóriában, amelyben a legnagyobb, legismertebb rendezvények versenyeznek, elsők lettünk. A zenészeknek is szerveznek szavazást, ők a legjobb 5 közé gondolnak minket

– Talán mert felnőtt már egy fesztiválozó generáció, mintha halkulnának azok a kritikák, amelyek a fesztiválokat veszélyes fertőként írják le, ugyanakkor erősödik az ellenérzés az esemény üzleti vállalkozás jellege miatt. Tényleg elég irritáló a magenta meg a pötty mindenhol… Nemcsak ízlésbeli kérdés, hanem azt harsogja: ide dől a pénz a szponzoroktól, mi meg egy nap alatt itthagyhatjuk a minimálbér felét.

– Szépen, lassan megtanulta ez a társadalom, hogy a fesztiválokon bulizó fiatal nagyobb biztonságban van, mintha bárhova máshova megy szórakozni. Itt figyelnek rá, szigorú előírások vannak. Ennyi év után a statisztikák is bebizonyították, hogy nem történnek nagyobb bajok, így ezek a támadások megszűntek. Helyette valóban megjelent az a vád, hogy nagyon üzletiesedik az egész és egyre több a szponzor, egyre több a reklám. Ez a kritika inkább a kilencvenes évek végére, kétezres évek elejére volt jellemző, amikor valóban az történt, hogy egyre nagyobb arányban szerettünk volna mindenféle felületeket értékesíteni, ha már egyszer nem tudtuk, tudjuk megfizettetni a magyar közönséggel azokat az árakat, amibe egyébként kerül egy ilyen rendezvény megvalósítása. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy inkább fizetnének-e többet a jegyért, hogy ne legyenek reklámok, már a kritikusok reklámellenessége is jelentősen alábbhagy. Az elmúlt 5-6 évben már eljutottunk oda, hogy annyira erős lett a fesztiválokon való reklámozási szándék, hogy megengedhetjük magunknak, hogy mi diktáljuk a feltételeket, arra próbáljuk rábírni a szponzorokat, hogy úgy jelenjenek meg, hogy az valamilyen programmal, szolgáltatással párosuljon.

– Palotai Zsolt DJ azt mondta: „Ebben az országban, amely ennyire negatív, ilyen pozitív dolgot, Európa legjobb fesztiváljaként elismert eseményt csinálni tripla energiába kerülhet.” Tényleg így van?

– Szervezésileg nem ennyire rossz a helyzet, itt arra gondolhat Zsolt, hogy ebben az országban sokkal kevésbé örülnek más sikerének, vannak olyan emberek, akik azon törik a fejüket, hogyan lehetne keresztbe tenni. Az elmúlt 20 évben rengeteg olyan problémával kellett megküzdenünk, ami ebből fakadt. A legutóbbi esetre talán még emlékeznek: egy szélsőjobboldali szervezet kitalálta, hogy pont a Sziget idején és pont a nagyszínpad területén szeretne tüntetni a benzinárak miatt.

– Bemegy, bemehet a politika a fesztiválokra?

– Azzal, hogy politikusok ellátogatnak a Szigetre, ott szórakoznak, vagy kicsit körülnéznek, nincs semmi probléma, sőt fontos lenne, hogy legalább azok a politikusok, akik ifjúsági, kulturális, turisztikai kérdésekben döntéseket hoznak, látogassanak ki. Azzal már problémám van, ha a politika akar valamit ezektől a rendezvényektől, eddig sikerült ellenállnunk, hogy ne lehessen beszínezni a fesztiváljainkat.

– Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett, világos és sosem tagadott politikai elkötelezettséggel rendelkező Ákos mindhárom nagy fesztiváljukon kiemelt előadó. Ennek nincs köze a politikához?

– Ákost 25 éve ismerem, dolgoztunk együtt, nem új keletű a munkakapcsolatunk, és ez a fellépés sem a kapcsolatainak szól. Ákosnak olyan produkciói vannak, amikhez sötét kell, sok évig nem tudtam felléptetni főműsoridőben, hiszen egy nemzetközi fesztivál nem engedheti meg magának, hogy egy magyar előadó, aki nem ismert külföldön, az főműsoridőben legyen a normál napokon. Az ilyen esetekre találtuk ki a plusznapokat a Szigeten. Elmondtam neki, hogy akkor kaphat akár egy teljes estét, ha csinál valami olyan produkciót, ami egy önálló napon is megél. Szerencsére kitalált egy új programot, életműkoncertert ad, és ráadásul vállalta, hogy összesen három előadásban, három nagyrendezvényünkön adja elő a műsort. Feltűnhetett volna az elmúlt 20 évben, hogy ebből a szempontból megengedhetjük magunknak, hogy függetlenebbek, önállóbbak legyünk annál, hogy a mindenkori politika kénye-kedvét kelljen keresnünk.

– A Sziget a legnagyobb költségvetésű magyar kulturális esemény. A független művészeti csoportok ellehetetlenülésének időszakában vállalnak plusz feladatokat, átcsoportosítanak számukra forrásokat, több fellépési lehetőséget kapnak önöknél?

– A Sziget mindig is megpróbált egyfajta mecénása, bemutatóhelye lenni számos olyan produkciónak, amiről azt gondoljuk, hogy értéket képvisel, még akkor is, ha az a hivatalos kulturális kánonba nem fér bele, hanem újító, kísérletező jellegű. Ugyanakkor a mi lehetőségeink is meglehetősen korlátosak, tavaly nagyon rossz üzleti évünk volt. Sok év után újra veszteséges lett a Sziget, jelentősen le kellett faragnunk a költségvetésünkből ahhoz, hogy valamennyire nyugodt szívvel merjünk nekimenni az idei évnek. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy idén még többet fordítunk az alternatív művészeti produkciókra, igyekeztünk arányaiban minél kevesebbet ezeknek a produkcióknak a költségéből elvenni, mert azt mi is látjuk, hogy most még inkább szükségük van a nyilvánosságra.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!