Míg a hazai vetítőtermek látogatottsága és a magyar mozifilmek nézőinek száma évről évre csökken, egyre többen és egyre többet ülnek a tévé előtt. Világszerte reneszánszukat élik a tévéfilmek, mivel ezek a mozifilmeknél jóval olcsóbban elkészíthetőek, és több nézőt is tudnak elérni. Újra sok hazai tévéfilm készül, ám a magyar nézők szinte alig figyelnek fel rájuk.
Miután a forráshiány hosszú évekig mellőzött műfajjá tette a profitfüggetlen, elsősorban kulturális értékteremtést célzó tévés filmalkotást, jó hír, hogy az idén nyolc új hazai tévéfilm készülhet el.
A tavalyi volt az első év, amikor a Médiatanács 450 millió forinttal támogatta hat nagyszabású tévéfilm és 13 tévéfilm-forgatókönyv elkészítését, az idén pedig csaknem 600 millió forintot osztottak szét a Fehér György-pályázaton. December végéig kell kikerülniük a vágószobából a támogatott alkotásoknak. Ilyen például a hírhedt Kékszakállról szóló Fekete Krónika, amely Ráth-Végh István azonos című, 1958-as műve alapján készül, a Tűzvonalban és a Hacktion sorozatokat is jegyző Pajer Róbert rendezésében. Októberben, erdélyi helyszíneken, helyi színészekkel forgatták a Vadászmese című ifjúsági filmet, amelyet Sütő András Hargitai vadászkalandok című regényéből András Ferenc rendezett, és a jellegzetes székely humorból is ízelítőt ad.
A Vizsga című filmért a chicagói filmfesztiválon is díjazott Köbli Norbert két forgatókönyvét is megfilmesítették idén: a Fazakas Péter által megrendezett Szabadság – Különjárat az első magyar repülőgép-eltérítés történetét dolgozza fel. A másik film, az 1958-ban játszódó A berni követ szintén megtörtént eseményeken alapul: Nagy Imre kivégzésének hírére két magyar szabadságharcos (Szabó Kimmel Tamás és Kádas József) betör a svájci magyar nagykövetségre, és foglyul ejti Koroknai követet (Kulka János). A 70 perces tévéfilm – amely a Médiatanácstól 120 milliós támogatást kapott – várhatóan tavasszal látható a köztévén. Rendezője, Szász Attila szerint a magyar tévéfilmek rövidebbek, 70 percesek, a külföldiek nagyjából másfél órásak. „Nálunk ez a műfaj átmenet a rövid- és a mozifilm között, de kivitelezésben nincs különbség. Talán több gyártási kompromisszum kell egy tévéfilmnél, mert rövidebb az idő és kevesebb a pénz” – véli a rendező.
„Ugyanúgy százszázalékosan dolgozom egy rövidfilmen, mint egy tévéjátékon vagy egy nagyjátékfilmen. Készítésben csak annyi a különbség mozi- és tévéfilm között, hogy az elsőnél egy nap 2-3 perc hasznos anyag készül, az utóbbinál akár 5-6 is” – mondja Miklauzic Bence rendező, akinek Hőskeresők című társadalmi szatírájában Stohl András és Znamenák István a főszereplők, s ebben a filmben játszott utoljára Hollósi Frigyes. Az alkotás egy borsodi kisfalu közössége által őrzött, sötét múltbeli titokról szól, amelyre csak a rendszerváltás után derül fény. A Hőskeresőket egy keddi napon, 23 órai kezdettel adta az MTV, és noha még a műsorújságok sem harangozták be, az abszolút premiert 67 ezren látták. Október 23-án Fazakas Péter Szabadság – Különjáratát ennél optimálisabb időpontban vetítették, és összesen 348 ezren kapcsoltak rá.
„Jóval nagyobb presztízse lehetne a játékfilmeknek, ha főműsoridőben, vagy legalábbis nem éjjel adnák őket a televíziók – véli Miklauzic Bence rendező, aki éppen Parkoló című nagyjátékfilmjét vágja, amely jövő ősszel kerül a mozikba. – Közös kulturális célunk, érdekünk, hogy a magyar nézőket leültessük a magyar mozgóképek elé, így lehetne emelni a tévéfilmek presztízsét.”
A luxemburgi CinÉast filmfesztiválon Bodzsár Márk első játékfilmje, az Isteni műszak nyerte a nemzetközi zsűri különdíját. A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap 206,5 millió forinttal támogatta és az első hétvégén ötezren, a másodikon háromezren vettek rá jegyet a hazai mozikban. Szász János A nagy füzet című alkotását az első hétvégén 2500-an látták, a forgalmazó pedig 20-25 ezres nézőszámot vár az év végéig.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
