A fütyülés ellentmondásos jelenség, hiszen egyszerre használjuk a tetszés és nemtetszés kinyilvánítására. Jeleket adunk vagy szólítunk vele valakit, esetleg felhívjuk magunkra a figyelmet, míg ha rá se fütyülünk valamire, az teljesen közömbös a számunkra.

  <h1>fotó: Gabriel Bouys, MTI/EPA</h1>-
  <h1>Udzsian, a hím orangután fütyül ketrecében a heidelbergi állatkertben. A németországi állatkert CD-t adott ki „Én vagyok Udzsian” címmel, melyen hangszeres zene és az orangután fütyülése hallható</h1>-

fotó: Gabriel Bouys, MTI/EPA

- – Kép 1/2

Az ember egyik legősibb kommunikációs formája, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy 2009-ben magától megtanult fütyülni egy orángután a washingtoni állatkertben. És biztosan nem a sárgarépától. Úgy tűnik, az „erdei ember” is elindult a homová válás útján.

Mai napig 70 füttynyelvet tartanak számon, többek között Pápua Új-Guineában, Mexikóban (mazaték indián), Vietnamban, Guyanában, Kínában, Nepálban és Szenegálban, de közülük csak tizenkettőt tanulmányoztak.

A leghíresebb füttynyelv a Kanári-szigetek sziklás vidékein, a Gomero szigeten megmaradt silbo, amit a pásztorok „beszélnek”. A silbadorok (füttyös emberek) jelzései akár tíz kilométerre is elhallatszanak, és bármilyen spanyol szót képesek elfütyülni. A nyelvet a modern kommunikációs eszközök elterjedése miatt kihalás fenyegeti, ezért 1999 óta minden gomerai általános iskolában tanítják.

A füttynyelvek eredete homályba vész, de többnyire olyan helyeken alakultak ki, ahol az emberek egymástól elszigetelten (sűrű erdőkben, hegyvidékeken) éltek.

Alapvetően két eltérő technikát lehet megkülönböztetni: az egyik az úgynevezett „puckler” fütty, amikor az ember az ajkaival csücsörítve képzi a hangokat. A másik a „palatal”, amikor a nyelvet a szájpadláshoz emelve csettintget.

A különböző népek babonái megegyeznek abban, hogy a fütyülés kerülendő viselkedés.

A filippínók szerint illetlen dolog nyilvános helyen fütyülni, főleg hölgy jelenlétében. Pláne hölgy után.

Az izlandiak úgy tartják, hogy az ember elűzi magától a Szent Szellemet, ha vesszőt vagy ostort forgatva füttyszerű hangot hallat. A zanzibáriak is úgy gondolják, hogy a fütty előhívja a gonoszt, a skótok pedig, hogy hallatán sírva fakad Szűz Mária. Az arab varázslók füttyel hívják a dzsinneket, ezért tisztességes iszlámhívő ilyet nem cselekszik. Ha valaki mégis elkövetné a vétséget, a családja lakol meg érte. Laoszban, Japánban és Hawaiion az éjszakai fütyülés a holtak szellemeit vonzza, a törököknél és koreaiaknál a kígyókat, szerbeknél az egereket. Az oroszok elijesztik vele lakásuk védőszellemeit, és örökre szegények maradnak. A szellemeket pedig nem jó feldühíteni, hiszen bosszút állnak, és bányarobbanást idézhetnek elő a német bányászok hiedelme szerint.

A fütty az időjárást is befolyásolja, ezért tilos a hajósoknak szeles időben kiereszteniük hangjukat, míg szélcsendben kifejezetten javasolt. A magyar babona is azt tartja, hogy ha valaki kútba fütyül, rosszra fordul az idő.

A babonában természetesen mindig az angolszász kultúra járt elöl. Angliában sokáig úgy hitték, hogy a fütyülő nők sohasem mennek férjhez, mert bajuszt vagy szakállt növesztenek. A fütyülés a férfiak előjoga.

A New England-i puritánok még ennél is tovább mentek: szerintük a férfi is a Sátán hatására kezd el fütyülni, és szája utána ötven napig tisztátalan marad.

A fütyülés ma sem tartozik a legszalonképesebb emberi megnyilvánulási formák közé, bár Spanyolországban törvénybe iktatták, hogy az uralkodó vagy a királyi család kifütyülése nem minősül büntetendő cselekménynek, hiszen nem felségsértés, hanem szabad véleménynyilvánítás. Ennek ellenére füttykoncerttel többnyire futballpályák lelátóján és politikai szónoklatok alatt találkozunk, a megbotránkoztató vagy elviselhetetlenül unalmas színházi előadások végén sajnos manapság már nem hangzik fel.

A fütyülésben pedig nincs semmi rossz, az emberi beszéd alapja, ahogy a 3. századi kínai költő, Cseng-kung Szuj A fütyülés című versében áll: „Hogyha megérti a füttyszó ritka ékét az ember, a tökéletes zenei hanghoz jutott el ezzel”.

 

A virtuóz

Hacki Tamás füttyművész, professzor a németországi Regensburgban él, az egyetemi klinikán dolgozik, hangképzési, artikulációs, nyelési betegségben szenvedőknek segít, valamint a gyermekek beszédfejlődési és hallászavarait gyógyítja. 1962-ben az első magyarországi Ki mit tud?-on első lett különleges „mutatványaival”. Ötéves kora óta fütyül, művészetét tökélyre fejlesztette. Hegedülni is tanult és kórusban is énekelt, hangképző szerveit hangszerként használta. Egyetemi tanulmányait is a fütty határozta meg, így nem meglepő, hogy orr-fül-gége szakorvos lett. A német klinika Foniátriai és Gyermekaudiológiai Osztályán kívül megalapította a logo­pé­dus­képző intézetet és egy rehabilitációs osztályt hang- és nyelésbetegek számára. Úgy véli: zenei érzékkel, rengeteg gyakorlással és kitartással másokból is lehet füttyművész.

(K. V.)

Címkék: tudomány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!