Ahol csak Audi A6-osból háromszor annyit adnak el, mint a teljes magyar autópiac, ott érdemes körülnézni. Hol tart a kínai autóipar?
A sanghaji autószalon az idei évre behozta a nagy nyugati rendezvényeket. Az ország, amely jelenleg a globális autópiac lélegeztetőgépeként működik (idén 20 millió személygépkocsit fognak eladni Kínában), már a legnagyobb gyártók szerint is megérdemli a kitüntetett figyelmet. Így történt, hogy a héten a BMW és az Audi is világpremiert tartott az ázsiai városban. Előbbi az X4-es kupé terepjárót, utóbbi pedig a Magyarországon gyártott A3 szedánt mutatta be, de így sem tudták átvenni a főszerepet a több tucat kínai márkától. Bár autóik egyre jobban hasonlítanak arra, amit mi autónak nevezünk (igen, a legtöbbször a kelleténél jobban hasonlítanak egy-egy népszerű modellre), Európába két ok miatt sem tudnak egyelőre betörni. Az egyik a gyalázatos ütközésbiztonság, a másik pedig a környezetvédelmi szabványok. A kínai fejlesztések ebben egyelőre elmaradnak a jó nevű gyártóktól. Pénzük viszont van bőven,: a Volvót három éve vette meg a Geely, vele együtt pedig közel kilencven év tapasztalatát is. Más gyártók is licencszerződésekkel és felvásárlásokkal próbálják behozni lemaradásukat, egyre sikeresebben. És hogy mennyiért lehet kínai autónk? Kint kétmillió forintos áron kapunk használható kocsit, de 2,5 millióért már a Mondeo méretű autókat adják sok extrával. Egy „eredeti” VW Passat némileg drágább, mint itthon, 7 millió forint körüli ártól kapható.
Kínában kiváltságosoké a kormány
Sanghajban nem egyszerű autózni, nemcsak azért mert irtózatos a forgalom, hanem azért is, mert csak a szerencsések juthatnak rendszámhoz. A havonta árverésre bocsátott tízezer táblára sokszor ennyi jelentkező ácsingózik, az árak így gyorsan felkúsztak a jelenlegi, 2,5 millió forintnak megfelelő jüanig. Ezek szerint még mindig jobb a dugóban ülni, mint buszra szállni a 23 milliós metropoliszban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!