Fekete leves. Novák Erik haveri alapon készített gengszterkomédiája a Titanic fesztiválon.
Mikor négy félcédulás csúzlival, tolókocsiból hajt végre egy pénzszállítórablást, majd a csúfosan elpáholt sameszok sírva nyökögik el a sztorit a Vágvölgyi B. András által szédületesen alakított keresztapának, muszáj kacagni a Fekete levesen.
Talán nem készült még „akcióthriller” olyan kevés pénzből, mint Novák Erik (Zuhanórepülés, Nyócker!) legújabb alkotása, és a Titanic filmfesztiválon bemutatott verzió hang- és képminősége is inkább a Zs- mint a B-kategóriás filmeké, mégis érzésekkel telibb a haveri alapon készített gengszterkomédia, mint az utóbbi hónapok állami százmilliókkal kitömött közönségfilmjeinek java.
Bár látunk izgalmas megoldásokat, autókormányra és helikopterfarokra rögzített kamerát, a kis költségvetés nem kényszerítette eszelős kreativitásra az alkotókat, akik saját nevükön és részben saját karakterükben maradva ökörködték végig a filmet.
A sztori lassan lendül be és néha leül, akadnak benne életszerűtlen helyzetek és esetlen párbeszédek, de a forgatókönyvet nem is dolgozták ki, hagyták a szereplőket improvizálni. Míg tudatmódosító szereket közülük biztos többen láttak már az életben, ezért hihetőnek érezzük a filmen végigvonuló kokainorgiát, arról nem győztek meg, hogy igazi gengsztereket is ismernek.
Máté Gábor, Szabó Simon, Nagy Zsolt és Fátyol Hermina profiként emelt egyet a szinten, és a „civilek” közül Vágvölgyi, az ő óriásbébi fiacskáját játszó Perjés Zoltán és még a lecsúszott szexfüggőt alakító rendező is elég lazán mozog a sokszor imbolygókézikamera előtt. Talán nem is baj, ez a házi videóshangulat sokszor szórakoztató, bár azoknak a legnagyobbélmény, akik részt vettek benne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
