Ha esik, ha fúj, vagy ha nagyon süt - csodás helyek a Balatonnál

Vaszary-villa, Balatonfüred

A néhai bíboros-hercegprímás, Vaszary Kolos egykori nyaralójában akkor is érdemes volna egy-két esős órát eltölteni, ha csak egy rövid időutazásra invitálna a 19-20. század fordulójának izmusoktól hemzsegő, kulturálisan elképesztően gazdag miliőjébe. Ám a mostanság főként kiállítóhelyként üzemelő kastélyépületben szinte minden nap zajlik valamilyen izgalmas irodalmi vagy zenés program is, nem beszélve a folyamatosan megújuló kiállításokról. A 3H, azaz a Hagyomány- Hungaricum-Herend című tárlat a Herendi Porcelánmanufaktúra képzőművészeti ihletésű munkáit mutatja be – köztük egy az eredetihez megszólalásig hű porcelán Szent Koronával. A Fürdőre kell menni című kiállítás egykor volt idők régi fürdőibe kalauzol – Abbáziától Fiuméig; a Csók István életművét bemutató Édes élet pedig buján burjánzó női hajfürtök, nyakig zárt fürdőruhák és színesen fodrozódó habok között mesél arról, milyen is az, amikor jó idő van a Balatonnál.

Postamúzeum, Balatonszemes

Az elektronikus levelezés korában szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy üzenet célba juttatása annak idején akár napokig is eltarthatott. Balatonszemesen, az 1800-as években lóváltó állomásként működött épületben lévő Postamúzeum a 15. századtól kezdve mutatja be a postai szállítás történetét, azaz, hogy postagalamb híján hogyan jutott el a régi időkben az üzenet a feladótól a címzettig. Az épületben és annak előterében a legrégebbi Mátyás-szekértől a vasúti postakocsin át az egészen az elmúlt időkig szolgált, ám a fiatalabb generációk számára már alig ismert Barkasokig mindenféle izgalmas postai szállítójármű fellelhető.

Tengeri Akvárium, Zamárdi

Bármennyire is hihetetlen, a balatoni halsütödékből és horgászpartikról jól ismert keszeg, ponty, süllő és hekk mellett bizony cápába, bohóchalba és tengeri sünbe is beleakadhatunk a Balatonnál. Persze, azért nem kell cápatámadástól tartanunk – az említett halegzotikumok ugyanis egy búvárkodást szerető, Zamárdiban élő házaspár „Tengeri Akváriumában” garázdálkodnak kedvükre. A Földközi-tengerből és az Indiaióceánból Zamárdiba érkező több mint 50 halfaj közül Némó, azaz a bohóchal a nagy kedvenc, de a mesterséges apálydagály- hatással átvert ragadozó bíborrózsa is elismerő pillantásokra számíthat, amikor épp nyílik. A tengeri akvárium, ahol a merészebbek kézbe is vehetnek egyegy vizes ragadozó ritkaságot, mediterrán ritmusban működik – szieszta idején, fél 1-től négyig zárva tart!

Kisvasút, Balatonfenyves

Balatonfenyvesen, ha nincs nagy zuhé, csak egy kicsit szemerkél az eső, érdemes elzarándokolni a nagy vasútállomás mögé, ahol néhány perc séta után a MÁV utolsó gazdasági vasútjának starthelyére érhetünk. A kisvasút állomásáról szögletes, játéknak tetsző szerelvények indulnak a mocsárvilágba, a fonyód–balatonfenyvesi Nagy-Berek térségébe, amelyet egykor komplett kisvasúthálózat szőtt át – a majorságokban élőknek sokáig ez a vasút jelentette az egyetlen kapcsolatot a parttal. Az 1950-es évek elején épült kisvasútnak ma már csak egyetlen szárnyvonala járható Balatonfenyves és Somogyszentpál között, de élménynek ez is épp elegendő. A keskeny nyomtávon végigdöcögve rácsodálkozhatunk a lepusztultságukban is lenyűgözően szép majorokra, gazdasági épületekre, a csatornák felett átívelő hidakra, valamint a Berekből kireppenő kócsagokra, récékre és a villanypásztor mögött komótosan legelésző marha- és bivalycsordákkal kekeckedő gémekre.

Pannon Csillagda, Bakonybél

Nem pont a tóparton, de alig 40 km-re Balatonfűzfőtől, a festői Bakonybél is számtalan alternatív programot kínál rossz idő esetére. Ott van mindjárt a híres Podmaniczky-vár, ismertebb nevén Bakonyújvár, melynek urai hírhedt rablólovagok voltak, a Borostyán-kút melletti kápolna, melynek felújítása Cseh Tamás álma volt, s melyet sok-sok jótékonysági koncertnek és a bakonybéli összefogásnak köszönhetően épp a napokban szentelt fel újra Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, és itt az a közel 1000 négyzetméteres csillagászati csoda is, amely április végén Pannon Csillagda néven szegődött a tudományos ismeretterjesztés szolgálatába. Kevesen tudják, de a fényszennyezettség elleni küzdelem kevés jelenkori dicsőségünk egyike. Az IDA (Nemzetközi Csilla goségbolt Szövetség) besorolása szerint Magyarországon ugyanis még vannak „ezüst” fokozatú területek, ahol európai viszonylatban kiváló minőségű az éjszakai égbolt. Ilyen hely többek között Bakonybél is, ahol a fényreklámok és a pazarló közvilágítás még nem radírozta le a csillagokat az égboltról, s ahol a fényszennyezettségtől védetten létre tudott jönni ez a komplex csillagászati élménycentrum. A csillagdában egy csillagászattörténeti tárlat fogadja az érkezőket, amely a kezdeti, hajózásnál alkalmazott navigációtól a távcsőfejlődésen át az űrkutatás csúcspontjainak számító Hold-utazásig és Mars-expedíciókig vezeti a látogatót – itt látható például az Opportunity Marsjáró élethű mása, amelyet ugyan csak 90 napra terveztek, de annyira jól sikerült konstrukciónak bizonyult, hogy immár 8 éve dolgozik a Marson. Az univerzum sötét oldaláról a Planetárium fekete lyukak közé kalauzoló kisfilmjei, valamint egy valódi, kézzel fogható, közel 30 kilós meteorit darab tudósít, egyenesen Namíbiából, az űrhajózás rázósabb pillanataiba, pedig egy F104-es vadászrepülőgép katapultülése enged bepillantást – annak idején Neil Armstrong is ilyenben kapta a kiképzést. A csillagda fő attrakciója a tudományos kutatások szempontjából is abszolút egyedülálló távcsőkupola, amelynek 40 cm átmérőjű főműszere – az emberi szem érzékenységéhez képest – mintegy 4500 szorosára erősíti fel a távoli csillagok fényét, a távcsőhöz kapcsolódó CCD kamera pedig a szabad szemmel láthatónál csaknem 16 milliószor halványabb égi objektumokat is képes lefényképezni. Persze a turisták ezt a műszert csupán távolról szemlélhetik, ugyanakkor a naptávcsőbe bele is nézhetnek, így „közelről” tanulmányozhatják a legmerészebb hollywoodi effekteket is túlszárnyaló napkitöréseket. Nos, ehhez azért nem árt egy kevés napsütés.