Habkönnyű eksztázis - Távkapcsoló - Magyarország, szeretlek!, Duna Tv, április 5.
Századik adását ünnepelte a köztévé kedvenc kvízműsora, amit nem a belőle kiszívható szűretlen hazaszeretet vagy magas műveltség miatt szeretünk. Feltéve, hogy hajlandóak vagyunk elviselni a percenként őrjöngve felpattanó stúdióközönség huhogását meg az önfeledten ripacskodó színészeket és tévéseket, élükön az egymást túlkiabáló és túllicitáló csapatkapitányokkal.
Az adások jelentős részében Jakupcsek Gabriella és Csiszár Jenő szájkaratéznak, „játékosan” sértegetik e gymást, remekül szórakozva saját poénjaikon. „Te annyiszor bújtál bele a Jenő bőrébe, hogy ismered a gondolatmenetét, ami szörnyű lehet. Tudsz aludni?” – kérdi Jakupcsek Nacsa Olivértől.
Hosszasan és körülményesen mutatják be csapataikat, Jakupcsek szerint Náray Erikának „olyan hangja van, hogy toronyépületeket lehetne vele bontani, ha kiengedné”. Csiszárnak mindenki „fantasztikus”, a sportriportertől a színészig, aki „szerepek se szeri, se számában aratott sikereket”. Bámulatos, ahogy töri a magyart Jakupcsekkel együtt, aki szerint Nagy Sándor „egy… sikongató lányok hada a Madách Színházban”.
Ha Szente Vajknak végre sikerül elindítani a játékot, legalább néha van oka is a közönségnek a visítozásra. Extatikus a hangulat, a játékosok régi bejátszásaikon röhögnek, lelkesen halandzsázzák a dalfelismerős játék apropóján előadott számokat, Homonnay Zsolt és Polyák Lilla operettesítik a Száguldás, Porsche, szerelmet. Pörgetik a hordót, törpenyuszikat babusgatnak, dúl a pontszámháború, Csiszárék megnyerik a szponzorajándék szépítőfüveket és a takarékszövetkezetek borát, majd pezsgővel ünneplik a 100. adást. Még ha ők jobban is mulatnak a nézőknél, a műsorformátum magyarítása semmivel sem kevésbé harsány és nem is kevésbé kínos, mint a holland vagy a lengyel kiadás: habkönnyű komédia időnként az ereszcsatornán végighúzott körömmel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
