Hagyjuk otthon a szmokingot!

Tudták, hogy Brahms nem csak vadászni, de horgászni is szeretett? És hogy egyszer valamiféle szárnyast célzott meg, mégis egy nyulat talált el? Vagy hogy Clara Schuman apja, Robert Schuman apósa, Friedrich Wieck a fejébe vette, lányának minden hangszeren tudnia kell játszani, és soha nem ronthat egy hangot sem? – két előadás között számos ilyen és hasonló érdekes információval lehettünk gazdagabbak a VI. Kaposfesten. Mert az egyhetes kamarazenei fesztivál nem csak a komolyzene rajongóinak nyújt teljes kikapcsolódást.

Már-már közhely a családias hangulatra, a bájra, a profizmusra hivatkozni, ha szóba kerül: itt lehet a földön, párnán üldögélve, lazán öltözve – szmokingot még véletlenül se vigyen magával senki! –, egy percig sem komolykodva élvezni a koncerteket. Összekacsintás a színpadon, szavak nélküli kommunikáció a közönséggel és persze igazi örömzenélés – mindezt már a nyitókoncerten megtapasztalhattuk, amikor is a két ifjú, már világszerte (el)ismert művész, Baráti Kristóf és Várdai István tette le névjegyét, a közönség pedig tombolva fogadta őket. Dübögtek a lábak, a vastaps pedig csak nem akart alábbhagyni. De hát duplán „kellett” bizonyítaniuk a muzsikusoknak, mivel a fesztivál művészeti vezetőiként is bemutatkoztak az idén. A váltás jól sikerült, ahogy egy néző fogalmazott: „Szeretjük a komolyzenét, bár nem jutunk el olyan gyakran koncertekre, mint szeretnénk, úgyhogy ezen a héten pótoljuk be az évi lemaradást. Feltölt – és talán kitart jövő nyárig.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!