Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum
Nem volt lagymatagabb szexuális étvágya, mint Casanovának, és nem volt kisebb arca, mint Don Juannak – ami megkülönböztette az európai kúrógépektől, az az embersége és szelleme volt. Mert hiába telt meg zsúfolásig „virágoskertje”, a japán herceg nem a „döntsd meg a nőt és vissza se néz” életelvet követte: ágyasairól (például Mályvarózsáról és Hajnalkáról) élethosszig gondoskodott.
És akad még egy apró különbség: vagy hatszáz-hétszáz évvel korábban élt európai kollégáinál. Muraszaki udvarhölgy tusecsetjéből pattant elő Gendzsi herceg – a 11. századból, és vele együtt született a japán (regény) irodalom.
És Gendzsit nem lehetett történelmi-múzeumi vitrinbe zárni: nem csak szerelmeit, de művészek ezreit is megtermékenyítette, így a mai napig él.
Persze közben átalakult, a felhők fölött lebegő, kifinomult szellemi és érzéki kalandjaival leginkább az arisztokráciát szórakoztató császárfiból (aki mellesleg festő és költő) az évek során egy sokkal emberközelibb sógunivadékká vaskosodott az eredeti mű szatirikus átirataiban – de bárhogy is: a felkelő nap országában mindenki ismeri Gendzsit.
Bemutatni viszont – nyilván a hiányzó kulturális ingerek okán – nem könnyű feladat, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum mégis megugrotta a lécet.
Igaz, megkönnyítette a helyzetét, hogy több eszközzel mozgathatja az agyat. Az alap nyilván a látvány. Már maga a szöveg is mutatvány: az arannyal és vörössel színezett papíron művészi kidolgozású kanák (japán betűk) – szigorúan harmonikus alakzatban (az olvasási irány felülről lefelé és jobbról balra). És mivel a monogatorikat (elbeszélő epikai műveket) felolvasták, miközben a hallgatóság képekkel borított tekercseken követte a cselekményt, számtalan képben – és tárgyban – mélyedhet el a látogató. Akinek nemcsak a szemére van szüksége, de az orrára is. Gendzsi kalandjai ugyanis számos játékot ihlettek – többek között egy olyat, ami öt illat beazonosításán alapszik. Így szaglószervét bárki ugyanúgy letesztelheti, mint Japán nemes hölgyei, ugyanis a játékot bemutató vitrin alatti fiókba a múzeum több egzotikus illatsormintát rejtett.
A kiállítás április 17-ig látogatható
Cikkünkhöz kapcsolódó találós kérdés:
Mi köze a japán festészetnek az elfújt tetőhöz? A megfejtést lásd itt
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!