-

 
VH, 2018. január 06.


Smároltam! Esküszöm anyám-apám életére! Komolyan mondom, nem hazudok, megvolt a smárolás! Kipipálva! Nem csak az ajakak összeérintése és hosszú egymáshoz szorítása volt, mint valami nyálas filmben, hanem nyelvekkel, hosszan. Azt hiszed, kamuzok, de ez már megvan, jöhet a következő lépcső. Nem arra gondoltam, hogy átölelni a derekát, ne szórakozzál már, direkt hülyítesz. A dugásra gondoltam. Persze, hogy arra. De ne rohanjunk annyira előre. Elmondjam, hogyan is volt pontosan ez az egész? Vagy majd akkor az egészet egyben, ha a dugás is megvolt? Szerintem ne várjunk addig, mert lehet, hogy hetek, hónapok is eltelhetnek az első csóktól az első kefélésig. Évek, persze, de rohadt vicces vagy. Szóval smároltam, öcsém, és ezt már senki nem veheti el tőlem. Hosszan, ahogy kell. Sajnos nem diszkóban történt. Pedig ott jobb lett volna, többen látnak, ment volna a hír körbe-körbe, hogy na, már ő is smárolt, és nem is akárkivel, egy szép arcú, jó seggű csajjal. Úgy érzem, bennem kezd valami megváltozni, én már egy másik szemüvegen át látom a csajokat. Nem úgy értem, mert eddig sem volt szemüvegem, jól látok, meg minden, ezt csak úgy szokták mondani apuék. Hanem hogy egyszerűen úgy tekintek már rájuk, hogy igenis nekünk is összejöhet velük egy smárolás. Vagy több is akár. És össze is jött. A lakótelepen, az erkélyük alatt megtörtént! Nem volt se előtte, se utána semmi egyetértés, bólintás vagy ilyesmi, hogy oké, akkor járunk meg hasonlók, szerintem még nem is járunk, csak smárolgatunk. Elmondjam, milyen volt maga a csók? Hát, várjál, hogyan is kéne elmondanom. Olyan sikamlós, nyálas, olyan puha. Mintha beledugnád a nyelved egy kagylókonzervbe. Nem ettem még kagylókonzervet, de el tudom képzelni, hogy az állaga olyan lehet a csóknak, vagyis a nyelveknek, ahogy sikamlanak egymással, vagy nem tudom. Az íze persze nem olyan, kár is ezen poénkodnod, el is hánytam volna magam. A csaj előtte valami cukrot szopogatott, úgyhogy tök jó íze volt a szájának. Valahogy úgy, nem is tudom, de hirtelen megtörtént. És nem kellett ott szervezni meg tervezni, hanem csak úgy, durr, összehajoltunk, tudtuk, hogy ez most az lesz. És az az érdekes, hogy a kiscsajnak is ez volt az első csókja. Legalábbis ezt mondta. Te hinnél neki? És olyan volt közben, mintha a száddal harapnál, a nyelveddel meg mintha valamit keresnél. Érdekes, hogy a fogaink nem is koccantak össze. Ezt hogyan csinálhattuk? Kész csoda. Szerintem mi a kiscsajjal rögtön profi smárolók lettünk. És utána csak álltunk egymással szemben, és úgy éreztük, hogy totál megváltozott körülöttünk a világ. Ez nem nyálas duma, majd megtudod, ha te is smárolsz már végre valakivel, nem csak akadékoskodsz folyton. Csókolózás közben leszartam a matek kettesemet meg azt, hogy mindig beköpi a gyertyát a Rometem, és azt is, hogy apu megint nem engedett el horgászni, mert koszosak voltak a pecabotjaim. És smárolás közben persze felállt. De a csaj szerintem nem vette észre, mert nem voltam hozzá elég közel. Nem távcsók volt, hehe, nagyon vicces, nagyon is ott voltunk közel egymáshoz, ott mozgott egymásba gabalyodva a nyelvünk. De azért nem böködtem meg az álló dákómmal, mert még megijedt volna. Lehet, hogy ez a kagylókonzerves hasonlat nem is igazán jó, mert abban döglött kagylók vannak, nem is mocorognak, de a kiscsaj nyelve annál inkább mozgott, tekergőzött. Szóval mintha valami vastagabb gilisztával nyalakodtál volna. Sajnos elég gusztustalan példa ez is, nem tudok jobb hasonlatot. Nem megy nekem ez a csókhasonlat, hagyjuk. Csók volt, és kész. Vagy várjál, megvan! Mintha egy élő, lüktető, meleg eperbe dugnád a nyelved, az meg visszatámad. Mert olyan íze volt. Hogy meddig tartott? Lehetett vagy két-három perces is ez a csók. De nem tudom, mert nem az órámat nézegettem közben. Lényeg, hogy közel kerültem végre Anitához, mert így hívják. Basszus, kipofáztam. Nem akartam elmondani a nevét! Mindegy. De azt nem mondom meg, milyen Anita, mert tuti, hogy elkezdesz fanyalogni, hogy szerinted nincs is neki olyan jó segge, kicsi a melle, meg hogy vannak nála sokkal szebb csajok is. Akkor kergesd tovább őket, én meg Anitával gyakorlok az első szexre. Nagyon várom már. Annyi mindent olvasni erről apuék könyvében, A szerelem iskolája, ez a címe. Ott van a polcon, még csak nem is dugták el. Képek sajnos nincsenek benne, az viszont nem a legjobb, de annál több szöveg a szexről. Úgyhogy gondolatban nagyon készülök, szinte már-már dugok, és remélem, nem leszek béna. Meg az is idegesít, mi van, ha kicsinek találja a pöcsöm? Te szoktad méregetni? Ha az enyém nem áll, akkor nevetségesen kicsi, de úgy Anita biztosan nem látja majd, remélem. Ők meg szerintem a mellükkel vannak ugyanígy. Szóval megvolt a csók, alig hiszem el, olyan jó kimondani: smároltam! Ennyi, végérvényesen vége a gyerekkornak, én egy menő srác kezdek lenni, még akkor is, ha néha egyáltalán nem ezt érzem. A múltkor például újra összeraktam a legóvárat, akkor meg olyan voltam a saját szememben, mint egy kis nulla, dedós bénaság. De azért jó időnként még játszani is valamivel. A kvarcjátékot sosem tudnám letagadni. És ezt a smárolást sem, sőt! Nem az, hogy annyira büszke vagyok magamra, de a lakótelepen szerintem tök sok olyan gyerek van, aki a kezét nem fogta még meg egyetlen lánynak sem, az ilyen srácoknak csak a pofája jár. Ott lapulnak a zsebükben a meztelen csajos naptárak, de élővel még nem volt dolguk, esetleg annyi, hogy halkan köszöntek a lányoknak, azok meg kuncogtak egyet, hogy milyen bénák. Azért remélem, nem voltam béna smárolás közben. Á, kizárt, ilyenekre nem is szabad gondolnom. Akkor, ott eszembe sem jutott, milyennek kéne lennem, minden csak úgy megtörtént. Nem olyan nagy valami, ne izgulj. Szerintem te is hamarosan smárolsz majd, csak ne dugd be a pólódat a rövidnadrágodba, mert az olyan idétlen. És a hajad. Próbáld meg ne előrefésülve hordani, hanem középen elválasztani, majd hátrafésülni. És szandál soha többé. Hiába dumálnak anyukádék, hogy nyáron beizzad a lábad, akkor is ragaszkodj a sportcipőhöz. És lehetőleg Adidas legyen, lehet jugó Adidas is, az is megteszi. Ezek apróságok, de idétlen hülyegyerekekkel egyetlen jó kiscsaj sem áll le. Nem muszáj iszonyat menőnek lenni, az sajnos nekem sem jön össze mindig, de azért kell egy kis vagányság.
 

Címkék: magyar irodalom

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!