Állítólag ez az apró, fehérre meszelt házacska a Pásztói Múzeum és a Szent Lőrinc-plébániatemplom tövében Magyarország egyetlen középkori mezővárosi polgárháza.
A 15. századi gótikus épületet a helyiek sokáig „jelentéktelen” kántorházként ismerték, itt lakott ugyanis egészen 1968-ig a mindenkori kántortanító. Csak a hetvenes években, egy régészeti feltárás alkalmával, akkor is véletlenül jöttek rá, hogy az addig átlagosnak gondolt lak az ország egyik legrégebbi lakóháza – már 1428- ban említést tesz róla bizonyos Pásztói Jakab, aki végrendeletében a scola magisterre hagyott egy lovat. 1970-ben bontásra ítélték, ám mielőtt megérkezett volna a dózer, kicsit megkapargatták az átépített homlokzatot, ahonnan egy gótikus ablakkeret kontúrjai kezdtek kikandikálni. Az oskolamester-ház egyik különlegessége, hogy a Mátra vidéken szokásos kerek, görgetett patakkövekből épült, a másik pedig, hogy az egyik szobában, a padló alatt rejtett gabonatartó vermet építettek ki. Itt a feltárás során olyan 16. századi használati és vagyontárgyakra bukkantak, melyeket tulajdonosuk feltehetően a török elől rejtett el 1551-ben. Már-már misztikus, hogyan volt képes túlélni ez a picike ház az évszázadok viharait, és miként maradt érintetlen, no meg felfedezetlen közel 600 éven át az a számtalan személyes tárgy, no meg a szintén a ház alatt húzódó gótikus borospince, melyben ma Pásztó középkori szőlőművességét bemutató kiállítás látható. A ház berendezését korabeli metszetek, oltárképek alapján rekonstruálták: az egykori konyhában egy középkori tűzhelyet, a szobákban egy gyönyörű kályhát, a kamrában pedig középkori háztartási eszközöket állítanak ki.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
