Kezdődik a Vajna-rendszer pudingjának első próbája, a hatnapos Filmhét.
- A nyitó előadás a világhírű rendező, Kertész Mihály százéves, A tolonc című, digitálisan felújított némafilmje, amelyhez szimfonikus költeményt írtak.
- Megtaláltuk az öttekercses nitrocellulid film eredeti kópiáját és megismertük a restaurálás folyamatait is.
A tolonc című film eredeti kópiáját az 1963-ban átadott ősarchívum épületében lévő nitrofilmraktárakban őrzik. Fokozottan tűzveszélyes anyagokat rejtenek a betonfalak: a helyiségekben sehol egy szabadon álló konnektor. Probléma esetén pillanatok alatt a levegőbe repülne az épület. A raktárakban nagyjából 11 ezer tekercs, 61 tonna filmet őriznek. Itt pihen például a Meseautó, a Ludas Matyi, a Harag napja, a Halálos tavasz és az Új Magyarország című film eredeti tekercse is. A tárolási körülményeket naponta ellenőrzik, szellőztetik a filmeket: 9–11 fokban tárolják őket, hogy késleltessék öregedésüket, a relatív páratartalom 50 százalék körüli.
„Sose újítottunk fel még ilyen régi filmet. Rengeteg hibát kellett kijavítani: karcok, szemcsék, remegés, perforációhiány” – magyarázza a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) főigazgatója, Lovas Lajos. A filmipar csupán kilencéves volt 1914-ben, amikor A toloncot forgatták. „A kópiák a ’20-as években készültek Németországban, kezdetleges módszerekkel, ezért sok helyen elcsúszott, életlen, remeg. Ezt a darabot selejt kópiának nyilvánították, ezért maradt meg” – világosít fel Aradi László, a Magyar Filmlabor igazgatója. A digitális nyersanyagon 10 munkatárs több mint 8 hónapig dolgozott. Először stabilizálni kellett a képet, majd eltávolították a sérüléseket és a koszt, megszüntették az egyenetlenségeket. Ezután kézzel, kockánként takarították a 70 ezer képkockából álló filmet, majd a „steril” alkotást filmszerűvé tették, azaz a zajok és a szemcsék egy részét „visszatették”. Zárólépésként a digitális fényelés következett: a colorist végigfényképezte az összes jelenetet, hogy a végeredmény megfeleljen az eredeti színeknek, ugyanis nem tisztán fekete-fehér, hanem kicsit kékes, zöldes, sárgás, azaz virazsírozott a film. Végül filmszalagra (celluloidra) is átírták, most már negatívon és színes pozitívon is megvan. A restaurálási munkálatokat Ormándlaky Zsolt stúdióvezető irányította.
A tolonc digitálisan felújított változatához különleges filmzene készült, amelyet Pacsay Attila írt és a Pannonia Symphony Orchestra ad elő Illényi Péter vezényletével. A zeneszerző, Petrovics Emil tanítványa, a Maestro című, Oscar-díjra jelölt animációs film zeneszerzője inkább írja a zenéket, beszélni nem szeret róluk. Zezula Tibor zenekarvezető, zenei rendező viszont mesél: „A némafilmekben a zenének az volt a feladata, hogy segítsen megérteni a szereplőket, a történetet, vagyis elmondja azt, amit pusztán a képek nem tudtak.” Pacsay Attila nyáron írta a szimfonikus költeményt, művészeti kérdésekben Andy Vajnával is konzultált, végül 5.1-es hanggal rögzítettek. A művet 52 zenész játssza: 33 tagú vonóskar, 9 tagú rézkar, két billentyűs, 3 ütőhangszeres, fafúvósok és hárfás. A karmester a nyitó előadáson a képet nézve és a tempó tracket fülhallgatón követve vezényel majd.
2 milliárd forintot ér
A tolonc öt tekercse
Kertész Mihály Kaminer Manóként született, 1905-ben vette fel a Kertész nevet, majd 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, s hollywoodi karrierjét már Michael Curtizként érte el. Több mint 100 filmet készített, a Casablancáért Oscar-díjat kapott.
A tolonc című film öt tekercsét Cselényi László, a Duna Televízió egykori elnöke 2003-ban találta meg a New York-i Magyar Ház pincéjében, ahol kb. 80 évig pihent a kópia. Amerikába Janovics Jenő forgatókönyvíró által került. Mivel a nitrocellulid film öngyúlékony, hajóval vitték Portugáliába, kocsival a Duna Tv raktárába. A tolonc egy ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története. Tóth Ede népszínművéből Janovics Jenő, a kolozsvári színház egykori igazgatója írt forgatókönyvet. A film forgatása 1914-ben Kolozsváron Janovics stúdiójában zajlott, de Torockón és az Aranyos partján is készültek felvételek. A főszereplő Jászai Mari (lásd cikkünket: Megmozdul a legenda), akiről ez az egyetlen megmaradt mozgókép, valamint Berky Lili és Várkonyi Mihály. A filmet a korabeli lapok a legelső jó magyar filmnek nevezték. A holnap induló első Magyar Filmhéten október 14-én, 18-án és 19-én az Uránia is vetíti A toloncot. A nemzetközi premier csütörtökön lesz a Lumiére Filmfesztiválon Lyonban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
