Egy nyelv helyesírási rendszere több mint egyszerű vagy bonyolult szabályok összessége. A helyesírás a történelmi és társadalmi változásoknak is egyfajta tükörképe. Bedecs László szerint „tekintélyével a változatlanságot és a sérthetetlenséget hirdeti”. Balázs Géza nyelvész egyik tanulmányában arról ír, hogy a történelem során egyes hatalmi berendezkedések uralomra jutásukat követően rögvest hozzáláttak a helyesírás megreformálásához is.
A magyar helyesírás történetét a 11. századig visszavezethetjük, a kancelláriai helyesírásig, amikor a magyar földrajzi neveket és személyneveket kellett megfelelően írni a latin nyelvű okiratokban. Az első, a maihoz hasonló szabálykönyv 1832-ben született. Nemrég megjelent új kiadásban, barátomtól kaptam is egy példányt. Létrehozásának körülményei, a reformkor nagyjainak kiállása a magyar nyelv használata mellett igazolják, hogy a helyesírás és a hatalomgyakorlás bizony összefügg.
A 19. és a 20. század fordulóján két helyesírási szabályzat is létezett. Simonyi Zsigmond tudóst ugyanis felkérték egy iskolai helyesírás megalkotására. A nyelvész azonban nem csak az akadémiai szabályzat egyszerűsített változatát készítette el, hanem beépítette a saját – egyébként hasznos – javaslatait is. Egy ideig párhuzamosan két szabálykönyvet használtak ekkor, az akadémiait és az iskolait. Végül Simonyi ésszerű ötletei hivatalossá váltak. A tudóst azonban előtte oly sokan támadták munkája miatt, hogy szerintem a helyesírás első áldozatának is tekinthetjük, mert halálában közrejátszott mindez.
Az 1954-es helyesírást ugyan nem tekinthetjük „sztálininak”, de Czigány Lóránt szerint a szervilisség nyomon követhető. Nagy kezdőbetűs lett a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”, és a „Nagy Honvédő Háború”. Ezt még 1984-ben, a rendszerváltás előtt megváltoztatták, és a többi akkori ünnepnaphoz hasonlóan kis kezdőbetűsök lettek. 1954-ben lett Sztalin neve „á”-s, Sztálin, a moszkvai magyar kommunisták írásmódja nyomán. A szótárba a bolond és a bolsevik közé a félreérthető asszociációk elkerülése végett beillesztették a bólongat szót, amit akkor sem használt senki (az etimológiai szótárban a bolonyik szót tették ide).
Az 1984-es, ma is hivatalos helyesírási szabályzatra a szótárrész azóta kicserélt példáin kívül nem jellemző semmilyen hatalmi-politikai megnyilvánulás. Így igazán új szabályzatot nem is kell alkotni, csak néhány ponton fogják majd kiigazítani hamarosan.
Kevésbé boldog országokban sokkal inkább befolyásolja a hatalom a helyesírást, az írásmódot. Kína egységének egyik alapja az írás. Néha a tárgyaláson írásban kommunikálnak a más-más országrészben élő kínai üzletemberek, mert szóban nem érik meg egymást. Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Moldova a függetlenné válás után a latin betűs írásra tért át, itt minden szabályt újra kellett alkotni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
